A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
4. szekció: CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Bálint Emese, Sapientia Egyetem, Fazekas Bence, Szentgyörgyi Eszter, Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Kneifel Ferenc, Virányi István, Gyulai Közüzemi Kft.: Két iszapkörös szennyvíztisztító kiépítése és üzemeltetési tapasztalatai Gyulán
lakosegyenértékből számítható (közelítőleg 200l/fő d vízfogyasztással) koncentrációkkal rendelkezik. A kétlépcsős szennyvíztisztító egyes lépcsőire érkező befolyó, illetőleg arról távozó elfolyó vizek 2006 évi átlagban jellemző paramétereit az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A gyulai szennyvíztelep két eleveniszapos biológiai lépcsője befolyó és elfolyó vízének a paraméterei. KOI BOI5 NH4-N ZP Befolyó (mg/l) 553 293 50,7 6,3 Első lépcső (mg/l) 51,5 14,5 20,5 0,65 Második lépcső (mg/l) 31 7 0,26 0,48 A szennyvíztisztító első lépcsője közepes fajlagos szerves anyag terheléssel üzemel (0,8 kg BOI5/m3d). Ez KOI-ben 1,5 kg KOI/ m3d. 4 kg/m3-es iszapkoncentrációval számolva az első lépcsőben így mintegy 2,5 napos oxikus iszapkor alakul ki. Ez a nitrifikációhoz semmiképpen nem elég, ugyanakkor igen jó szerves anyag eltávolítást biztosít, hiszen emellett mintegy 1,5 napos anaerob iszapkor is kialakul ugyanebben a lépcsőben. Az anaerob medencetérben a kétszeres iszaprecirkuláció eredményeként átlagosan mintegy 1,3 órás a hidraulikus tartózkodási idő, ami elvileg nagyon szerencsés a biológiai többletfoszfor eltávolításához. Más kérdés, hogy az első iszapkörben kialakuló iszaphozam mellett a 293 mg BOI5/l szennyezettség átalakítása eredményeként mintegy 400 mg/l iszap keletkezik, amely már 1,5 % foszfortartalom esetén eltávolítja a befolyó szennyvíz csaknem teljes foszfortartalmát (az átlagos 6,3 mg/l mennyiségből 6 mg/l-t). Az első iszapkörből a másodikra kerülő szennyvízben alig van szerves anyag (51,5 mg KOI/l, illetőleg 14,5 mg BOI5/l). Foszforkoncentrációja is nagyon kedvező az első lépcső már említett nagy iszaphozama (Y = 1,38 kg iszap szárazanyag /kg BOI5) és az anaerob zóna nélkül működő telepek átlagos foszfor iszaptartalma eredményeként. Ebben az iszapkörben az anaerob tér ellenére a fölös iszapban ugyanis csak 1,56 % a foszfortartalom annak a szárazanyagára vonatkoztatva, ami egyáltalán nem mutat biológiai többletfoszfor akkumulációt. Ez azonban egyszerűen a foszforhiányos vízösszetétel, és az első iszapkör nagy fajlagos iszaphozamának az eredménye. Az első iszapkörben eltávolított nitrogén mennyisége pontosan ugyan nem számolható a nyers víz TKN koncentrációja ismeretének hiányában (korábbi KOI/TKN számításnál 70 mg/l értékre feltételeztük), az mindenképp belátható, hogy az NH4-N tartalom is mintegy 30 mg/l mennyiséggel csökken az iszap nitrogén felvétele eredményeként. Ez a naponta keletkező első köri fölös iszap (2623 kg/d szárazanyag) esetén 7,9 % -os nitrogén tartalmat eredményez a fölös iszapban. Ezzel egyidejűleg a nyersvíz szerves nitrogéntartalma ammónium-nitrogénné hidrolizált. Láthatóan azonban ennek döntő része is felvételre kerülhetett a keletkező fölösiszapba az első lépcsőben. Irodalmi adatok alapján a maximális sebességgel szaporodó heterotrof biomassza nitrogéntartalma a 11-12 %-ot is elérheti (Eckenfelder, W. W. - Argaman, Y., 1991-p.6.). Az első iszaplépcső tehát a nagy fajlagos szerves anyag terhelése következtében kialakuló nagy iszaphozammal az adott szennyvíz foszfor tartalmának közel 90%-át, redukált nitrogén tartalmának pedig mintegy 70 %-át tudta eltávolítani. Ezek igen nagy fajlagos értékek, melyek a tisztítandó szennyvíz viszonylagosan kis nitrogén és foszforterhelését mutatják.
