A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
4. szekció: CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Bálint Emese, Sapientia Egyetem, Fazekas Bence, Szentgyörgyi Eszter, Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Kneifel Ferenc, Virányi István, Gyulai Közüzemi Kft.: Két iszapkörös szennyvíztisztító kiépítése és üzemeltetési tapasztalatai Gyulán
KÉT ISZAPKÖRÖS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KIÉPÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI GYULÁN BÁLINT EMESE 1 , FAZEKAS BENCE2, SZENTGYÖRGYI ESZTER2, KNEIFEL FERENC3, VIRÁNYI ISTVÁN3, KÁRPÁTI ÁRPÁD2 1 - Sapientia Egyetem, Csíkszereda; 2 - Pannon Egyetem, Veszprém, 3 - Gyulai Közüzemi Kft, Gyula; Bevezetés A jelenleg üzemelő szennyvíztisztítót eredetileg 10500 m3/d szennyvíz (vegyes lakossági és előtisztított ipari szennyvíz) tisztítására tervezték. Két iszapkörös rendszerként került kiépítésre, s így is működik, de jelenleg csak a tervezett hidraulikus és biológiai terhelésnek alig a felével. A tisztító szennyvízterhelése napjainkban átlagosan 6500 köbméter, s a szennyvíz átlagos szennyezettsége is szokatlanul kicsi (300 mg BOI5/l), ugyanis időközben megszűnt a Gyulai Tejporgyár, és a Húskombinát termelése is drasztikusan lecsökkent, a helyszíni vágás leállt. A tisztított víz foszfor és ammónium tartalma a legszigorúbb igényeket is kielégíti, ugyanakkor a nitrát tartalma meghaladja a üzemre elvileg előírható 15 mg/l összes TN értéket. A vizsgálatok során ennek okait, s a nitrát eltávolítás növelésének a lehetőségét értékeltük. A jelenlegi kiépítésben a külső tápanyaggal történő téli denitrifikáció ígérkezik a legolcsóbb megoldásnak. A kiépített rendszer A tervezők a nagy terhelésű első iszapkörbe az egyidejű szerves anyag és foszfor eltávolítás érdekében anaerob és oxikus reaktortereket is építtettek. Hasonlóan két reaktorzónából építették ki a második iszapkört a NO3-N és összes nitrogén eltávolítása érdekében. Az első lépcsőből érkező szennyvíz nyers szennyvízéhez viszonyítva már lényegesen kisebb szerves anyag tartalma az anoxikus zónába jutva, a recirkulációs ággal ugyanide érkező nitrát redukciójára hivatott. Ez utóbbit a második lépcső a nitrogénhez viszonyítva nagyon kis szerves tápanyag ellátottság miatt azonban nem tudja biztosítani. A rendszer kiépítése két párhuzamos sorral történt mindegyik iszapkörben. Ennek megfelelően az első iszapkörben két darab 430 m3-es anaerob és 770 m3-es aerob medence üzemel. A második iszapkörben az egyes sorok anoxikus és oxikus térfogatai 490 m3, illetőleg 1350 m3. Ennek megfelelően az első iszapkör összes térfogata 2400, míg a másodiké 3500 m3. A két lépcső összes eleveniszapos térfogata 5900 m3, ami az egy iszapkörös megoldásokénál lényegesen kisebb. A rendszer kialakításának technológiai sémája az 1. ábrán látható. Az eredetileg 10500 m3 szennyvíz tisztítására tervezett szennyvíztisztító eleveniszapos tereiben láthatóan az átlagos hidraulikus tartózkodási időt mintegy 13,5 órásra tervezték. A gyakorlatilag tisztán lakossági szennyvíz tisztítására tervezett, hasonlóan két iszapkörös hódmezővásárhelyi telepen az ugyanekkora hidraulikus terhelést összesen 1400 köbméter eleveniszapos térfogat is kellő hatásfokkal képes megtisztítani normális üzemmenet esetén (Thury és társai 2006a, 2006b). Annál azonban a hideg téli vízhőmérsékletnél (<13oC) már nem lesz teljes a nitrifikáció, sőt 8-9 oC körüli vízhőmérsékletnél a nitrifikáció a második iszapkörben teljesen le is áll. Érdekes tehát megvizsgálni, milyen biztonsággal megy a
