A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Szitka Béláné, Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt., Bagyinszki György, VTK Innosystem, Szalay Miklós, Szalay és Papp Mérnöki Iroda: A Hasznosi tározó és védőterületének hidrológiai felülvizsgálata
számbavételéhez napi középhőmérséklet és hóborítottsági adatsorokra és ezek részletesebb elemzésére volna szükség. 6. Ajánlások a tározó jövőbeni üzemeltetésére A tározónak a vízháztartási számítás révén rekonstruált hozzáfolyás adatsora támpontot nyújtott többek között a teljesítőképesség és a nagyvízi terhelés mértékadó értékeinek újraszámításához. Nyilvánvalóvá vált, hogy az így számítható mértékadó nagyvíz jelentősen felülmúlja a tervezési értéket. A sokéves középvízhozam ugyanakkor lényegesen, mintegy 32%-al alatta marad a tervezés során számítottnak. Az utóbbi évtizedben viszont a tározót terhelő vízigények is csökkentek, ami egyrészt indokolttá, másrészt lehetségessé is teszi a tározó üzemelési szabályainak módosítását. A tározó árvízi biztonságának növelése érdekében javasolható a felső üzemvízszint csökkentése. A tározó biztonsága szempontjából kulcsfontosságú az árapasztó, amely egyesített műtárgy lévén zárt szelvényű. Ebből adódóan nagyobb kockázatot jelent a vízszállító szelvény esetleges elzáródása vagy csökkenése uszadék netán leváló szerkezeti részek miatt. Különösen fontos tehát vízszállító képességének újraszámítása, mert a 2005. évi árhullám levezetésének tapasztalatai alapján kétségbe vonható hogy a mértékadónak tekintett 37 m3/s vízemésztő képességgel valóban rendelkezik-e. Ugyancsak megvizsgálandó volna, hogy a fenékürítő egyidejű nyitvatartása az árapasztó működését miképp befolyásolja; az árapasztó aknából lezúduló és a fenékürítőn beáramló víz egymásrahatása az alvízi alagútban nem okoz-e olyan turbulencia-viszonyokat, amely a vízszállítás csökkenéséhez vezet. Ugyancsak megvizsgálandó volna ebből a szempontból az alvízi alagút- ban lévő vízkivételi csővezetékek és tartószerkezeteik hatása. Nagyvizek idején alapvető fontosságú a tározóból eltávozó víz mérése, amely az alvízi vízmércén történik. A mérce jelenlegi elhelyezése a 2005. évi nagyvíz idején nem tette lehetővé a leolvasást, balesetveszély, illetve az alvízi alagút torkolatában érvényesülő nagyfokú turbulencia és hullámzás miatt. Javasolható volna a mérce áthelyezése az alvízcsatorna egy lentebbi szakaszára, ahol az energiatörő fogak, fenéklépcsők hatása sem érvényesül. A 2005. évi rendkívüli árhullám lefutásának gyorsasága indokolttá teszi valamilyen nagyvízi előrejelzés megoldását. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó árhullámot kiváltó csapadék nem volt olyan mértékig rendkívüli, mint az árhullám maga, az előrejelzésnek nem csak a csapadék előrejelzésére kellene szorítkoznia, hanem a vízgyűjtő lefolyási viszonyait is figyelembe kellene vennie. Javasolható volna a talajfagy, a hóborítottság és a megelőző csapadékok hatásának nyomon követése. A Kövicses-patak vízgyűjtőjének a vulkanikus geológiai- és talajviszonyokból következően nagy az erózióra való hajlama, a pataknak pedig a nagy esés és a heves vízjárás miatt nagy a hordalékszállító képessége. E két tényező a tározó fokozott mértékű feliszapolódásához vezet. A tározó hasznos térfogatának 21 év alatt bekövetkezett 14%-os csökkenése is erről tanúskodik. Ilyen körülmények között javasolható egy hordalékfogó létesítése a tározó felett, amelyből a felgyülemlett hordalék kisebb költséggel távolítható el, mint a tározótérből. 18
