A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Szitka Béláné, Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt., Bagyinszki György, VTK Innosystem, Szalay Miklós, Szalay és Papp Mérnöki Iroda: A Hasznosi tározó és védőterületének hidrológiai felülvizsgálata
Létesítéstörténet Az Észak-nógrádi iparvidék és a mátrai üdülők vízbázisának szerepét betölteni hivatott tározó tervezése - több hidrológiai és megvalósíthatósági tanulmányt követően (VIZITERV, 1972) 1976- ban zárult. Eredetileg két tározó létesítésének a gondolata is felmerült; a másik a Hasznosi tározó feletti vízgyűjtőn, a Csörgővölgyben került volna megépítésre. A vizsgálatok azonban arra az eredményre vezettek, hogy a vízigények kielégítéséhez a Hasznosi tározóban egymagában is elegendő térfogat áll majd rendelkezésre. A tározó építése 1978-ban vette kezdetét és 1983-ban fejeződött be, a 27,5 m magas, 248 m hosz- szú és 220 m talpszélességű völgyzárógát, illetve az árapasztó, a fenékürítő és a vízkivételi mű funkcióit egyaránt ellátó, 33,9 m szerkezeti magasságú egyesített műtárgy elkészültével. A tározó feltöltését 1983. április 8-án kezdték meg, azonban a folyamat több mint 20 hónapig tartott az 1980-as évek ezen időszakában uralkodó aszályos időjárás miatt (VGI, 1984). A vízmű kivitelezése a tározó feltöltésével párhuzamosan folyt. Az első vízkivételre 1986. februárjában került sor, míg a létesítmény hivatalos átadása 1986. augusztus 13-án történt meg. A tározó térfogatának, felszínének megépített tényleges mérete nem ismert, minthogy a földmunkák végeztével a gátudvarról nem készült vagy nem maradt fenn geodéziai alapfelvétel. Így a legutóbbi időkig a tározó jellemzésére a tervezési értékek voltak használatban. Ezek szerint a maximális üzemvízszinthez tartozó hasznos térfogat 1.910.000 m3, amelyhez további 233.000 m3 árvízi térfogat járult. A maximális üzemi vízfelszín tervezett nagysága 236.600 m2 volt. Víztermelés alakulása A hidrológiai számítások a tározó által nagy biztonsággal folyamatosan szolgáltatható vízmennyiséget napi 10.000 m3-re tették, és ez az 1970-es években előrejelzett távlati vízigényekkel feltehetőleg összhangban állónak is tűnhetett. Röviddel a tározó üzembeállását követően azonban már jelentkezett a vízigényeknek a gazdasági körülmények által diktált mérséklődése, és ennek következtében a nyersvízkivétel éves átlaga a 7000 m3/d értéket nem haladta meg. Amint az a 2. ábrán látható, a kezdeti felfutást és az 1991-92-ben elért maximumokat követően a víztermelés az utóbbi 8 évben 5000 m3/d körül alakul. Nyersvíz termelés a Hasznosi tározóból 2. ábra
