A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Szitka Béláné, Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt., Bagyinszki György, VTK Innosystem, Szalay Miklós, Szalay és Papp Mérnöki Iroda: A Hasznosi tározó és védőterületének hidrológiai felülvizsgálata
A továbbiakban a Hasznosi ivóvíztározó példáján mutatjuk be a védőterület meghatározással kapcsolatos számítások mikéntjét. 2. A Hasznosi tározó feladata és létesítésének története A Hasznosi tározó a Közép-Nógrád Mátravidéki Regionális Vízellátó Rendszer egyik kulcsfontosságú létesítménye, amely 37 település, mintegy 80 ezer lakos vízellátását szolgálja részben vagy teljes egészében, köztük olyan jelentős városokét is, mint Bátonyterenye, Pásztó és Salgótarján. A tározó vízellátási biztonságát fokozza az ÉRV Mátrai Regionális Vízellátó rendszerével, valamint az Észak-nógrádi Regionális Vízellátó rendszerével való többpontos összeköttetés. A nagytérségi vízellátó rendszernek betáplálási lehetősége van a Duna Menti Regionális Vízmű ZRt. felől is Bercel településnél. A tározó vízgyűjtője A tározó a Mátra észak-nyugati lejtőjén, a Zagyva bal parti vízgyűjtőjébe tartozó Kövicses-patak völgyében létesült, annak 8+200 km szelvényében, Hasznos község felett 1,5 kilométerrel. A tározó vízgyűjtő 36,4 km2 területű, hegyvidéki jellegű, magassága a tengerszint felett 255 m és 944 m között, szélessége 3-5 km között változik. Jelentősebb mellékvízfolyások csak a Mátra középső tömbje és északi vonulata közé ékelődött medencében találhatóak; a legnagyobb a Mátrakeresztes belterületén jobb felől betorkoló Csörgő-patak, amely a Piszkés-tető felől indul, és vízgyűjtőjébe tartozik Mátraszentimre, Mátraszentlászló, valamint Mátraszentistván települések belterülete is. A vízgyűjtőt főként a vulkáni tevékenységekhez kapcsolódó kőzetek építik fel. A felszínt uralko- dóan andezit és andezittufa málladékon, illetve Mátraszentimre környékén harmadidőszaki üledékeken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok, de 10%-ban köves-földes kopár talajok borítják. A talajok vízgazdálkodására a gyenge vízvezető és az igen erős víztartó képesség jellemző. A vulkáni hegységre jellemzően az erózióképesség nagy. A terület csapadékeloszlása szélsőséges, míg az alacsonyabban fekvő terület meglehetősen száraz, addig a tetők a nyugat felől érkező frontok alkalmával - különösen nyáron - jelentős csapadékot kaphatnak. A tározó vízgyűjtőjének területi átlagcsapadéka 682 mm/év, azonban a magasabban fekvő területek hosszú idejű átlagcsapadéka meghaladja a 770 mm-t. A Kövicses-patak a Mátra viszonylag bővizű vízfolyásai közé tartozik, azonban a sekély mélységű fedőréteg és az ez alatt található vízzáró kőzetfelszín miatt a vízhozam ingadozása szélsőséges. Jóllehet a vízfolyásokat nagyszámú forrás táplálja, az átlagos forráshozam az említett geológiai adottságok miatt csekély. A későbbiekben ismertetendő vízháztartási vizsgálatok eredményei szerint az 1989-2005 közötti időszak átlagos lefolyása 0,146 m3/s. A Hasznosi tározó vízgyűjtőjének határát és vízhálózatát az 1. ábra mutatja. 2
