A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Páris Emil, nyugdíjas: Felszíni- és felszínalatti vízek komplex hasznosításának regionális szempontjai
Avízellátás jelenleg mindkét megyében a negyedkori vízadó rétegekre támaszkodik. E rétegek vízkészlete és természetes utánpótlódása eddig a piezometrikus szint lényeges csökkenése nélkül képes volt a vízellátás igényeinek biztosítására.A rohamosan növekvő igények felszínalatti rétegekből való kielégítése azonban napjainkban, a tapasztalatok szerint úgy tünik, hogy elérte optimális határát. Erre már több jel is utal, a kutak hozamának és vízszintcsökkenésnek a vízműveknél való megjelenésével. Ezek a jelenségek a vízművek közelében, a statikus vízkészlet fogyasztásának kezdetére utalnak. A helyzet javítása érdekében a vízművek területének kibővítését és újabb kutak üzembehelyezését vették tervbe. A felszínalatti vízkéslet erőteljesebb fogyasztásának több olyan következménye van, ami a későbbi időszakokban kedvezőtlen lehet. Ezek: a kutak leszívási szintjének süllyedése, ami nagyobb emelési magassággal és költséggel jár; vízcsökkenés a kutakban., hosszabb időszak elteltével, felszíni süllyedések megjelenése. Ezek megszüntetése a későbbiekben sok kiadással jár.. A pályázatban kisérletet tettünk arra, hogy a terület vízelléátása szempontjából döntő szerepet játszó negyedkori vízadó rétegek vízháztartását tisztázzuk, illetve a rtétegekben tárolt víz mennyiségét meghatározzuk. A pályázat műszaki leírásában ismertetett gondolatmenet alapján jólvalószinűsíthető a terület vízutánpótlódásának mértéke és a statikus készletfogyasztás bekövetkezésének időpontja. A felszínalatti vízrétegekben tárolt vízkészlet meghatározása céljából megszerkesztettük a felszíntől számított 100 m mélységtől 800 m mélységig terjedő, a két megye területe alatt elhelyezkedő, a negyedkori rétregekre vonatkozó tározási grafikont. E grafikon segítségével tájékoztató jelleggel megállapítható különböző földtanilag hasznosítható vízkészlet arányok esetén a felszínalatti rétegek nyomásának csökkenése, illetve a rétegek vizszintsüllyedése. A felszínalatti tározott víztérfogat mintegy 400km 3 . Az elöbbi gondolatokat összegezve a terület vízellátásának megoldásakor olyan rendszer kialakítására kell törekedni, mely alkalmas a felszínalatti rétegekben levő, az aug. 80 %- os tartósságú víznél nagyobb vízhozamok egy részének tározására és a vízműrendszer fokozatos kiépítésének biztosítására. Az előbbi elgondolásnak megfelelően a Délkelet-Magyarországi terület regionális vízellátását tisztított felszíni vízzel végzett rétegvízdúsitással javasoljuk megoldani. A víz útja következő: 1. A felszíni vizet víztisztítás után, a felszínalatti vízműtelepek nyelőkútjain keresztül, a vízmű területe alatt található vízadó rétegekbe vezetik. 2. A nyelőkutakon keresztül bejuttatott vizet, a vízművek kútcsoportjain keresztül emelik ki, majd a víz minőségétől függően, gáztalanítani és szükség esetén vastalanítani kell. 3. Tekintettel arra, hogy a kutakon át nyomás alatt jut a víz a rétegbe, mivel a nyomás terjedése igen gyorsan megy végbe, ezért a célszerűen telepített, felszínalatti rétegek hidrodinamikai viszonyaihoz alkalmakodó nyelőkút telepítés esetén, a rétegek piezometrikus szintjének emelkedése várható azokon a területeken is, ahol a kutak közelében nyelőkutakat nem telepítettek. Ennek elsősorban az e területre jellemző egyedi, egy-két kútból álló víztermelő helyek kapacitásnövelése szempontjából van jelentősége. 14
