A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Páris Emil, nyugdíjas: Felszíni- és felszínalatti vízek komplex hasznosításának regionális szempontjai
Sajó-Hernád völgye: 1100 km2 x 0,06 m/év = 66 millió m3/év = 180800 m3/d Mátraalja: 1430 km2 x 0,056 m3/év = 80 millió m3/év = 219000 m3/d Duna-Tisza köze: 1250 km2 x 0,052 m3/év = 65 millió m3/év = 178000 m3/d Csapadékból összesen 487,5 millió m3/év 1 336000 b. / Talajvíz ingadozás. Feltételezzük, hogy az őszi-téli időszakban végbemenő talajvízingadozás a csapadék felhalmozódás hatására majd az azt követő elszivárgás miatt alakul ki. Az egyes beszivárgási területekre jellemző, november és április között lezajló talajvízszint ingadozások a következők: A vízmennyiség meghatározásakor n= 0,2 hézagtényezővel számoltunk. Nyírség 60 mm Sajó-Hernád völgye 60 mm Mátraalja 68 mm Duna-Tiszaközi Hátság 80 mm A talajvíz ingadozásából származó vízmennyiségek a következők: Nyírség: 4460 km2 x 0,062 m/év = 267,6 millió m3/év = 733000 m3/d Sajó-Hernád völgye: 1100 km2 x 0,06 m/év = 66 millió m3/év = 181000 m3/d Mátraalja: 1430 km2 x 0,068 m3/év = 97,2 millió m3/év = 266000 m3/d Duna-Tisza köze: 1250 km2 x 0,08 m3/év = 100 millió m3/év = 274000 m3/d Összesen : 530,8 millió m3/év = 1 454000 m3/d Az előbbi adatokat a csapadékvizekből számított beszivárgó vízmennyiségekkel összevetve feltételezhető, hogy az évi csapadék nagyobb hányada szivárog be 10%-nál. c. / A beszivárgott víz függőleges összetevőjének meghatározása. A következőkben meghatároztuk a 2-11 ábra alapján megállapított függőleges nyomásgrádiensek segítségével a rétegekben függőleges irányban mozgó, negatív és pozitív nyomásállapotú vízmennyiségeket. Ev vízmennyiségek számításakor, szakirodalmi adatok alapján kv = 0,4^ m/d függőleges irányú szívárgási tényezővel számoltunk. 7
