A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Páris Emil, nyugdíjas: Felszíni- és felszínalatti vízek komplex hasznosításának regionális szempontjai

egy rendszerben javasoltuk megoldani. A felszínalatti tározótér térfogatának meghatározása volt, a felszínalatti vízmérleg elkészítésének és vízforgalmi viszonyai tisztázásának előfeltétele.

Példaként az utóbbi pályázat vízföldtani szakvéleménye kivonata közlésével, a következőkben bemutatom a felszínalatti tározótér számításának anyagát:

Kelet - Magyarország Regionális Vízellátása Vizföldtani szakvélemény

1. A terület földtani leírása.

A pályázat területe 21000 km2. A pályázatba bevont terület magában foglalja JászNagykun - Szolnok, Hajdú - Bihar és Szabolcs - Szatmár megyék területét. E terület felszín alatti vízkészleteit befolyásoló vidékek mintegy 27000 km2 -re terjednrk ki, ezért a felszín alatti vízkészletek meghatározásakor ekkora terület vizsgálatát végeztük el. Mivel napjainkra (1979) körvonalaiban jól tisztázódott az Alföld geológiai felépítése, az ott található rétegvizek kiemelhető várható mennyisége, minősége és nyomásviszonyai. A pályázat keretében végzett elemzésünkben megkíséreljük az Alföld e térsége felszinalatti vízháztartásának tisztázását, mert a magas távlati vízigények minőségi részének kielégítése, valószínűleg már nem lesz lehetséges. A pleisztocén két szintje képezi az Alföld legfontosabb vízadó rétegeit. A felszínközeli pleisztocén durva szemcséjű rétegei az Alföld szegélyén képezik a nagyobb folyók betáplálási csatornáit, míg a Jászság és a Körösi süllyedék kivételével az alsó pleisztocén rétegek a legjobb vízadók. Az Alföld északi szegélyén a fő vízadó réteget a felső pannoniai alemelet 650 m-es, a Körösök süllyedékében pedig a 700 m mélységben található homokja képezi. A Hajdúháton a felső pannon magasan fekszik és itt ugyancsak a pleisztocén kedvezőtlen településére való tekintettel ez az egyetlen víztartó réteg. A vizsgálatba bevont terület helyszínrajzát és domborzati viszonyait a 2-1 ábra (2. ábra) mutatja. A területen levő jelentősebb felszín.közeli homokos, kavicsos törmelékkúpok vastagságára és fekű szintjére a 2-2 és 2-3 ábrák közölnek adatokat. Az Alföld édesvíztartó üledéksorának vastagságára, szűrőzhető szintjeinek százalékára, valamint a szűrőzhető szintek együttes vastagságára vonatkozóan adatokat közölnek a 2-4, 2-5 és 2-6 ábrák (3., 4. és 5. ábra). Tekintettel arra, hogy vizsgálatainkba az Alföld pleisztocén és felső pannon rétegeit vontuk be, adatokat közlünk a 2-7. ábrán. (6.ábra). Az egykori folyómedrek helyzetét 2-8 ábra tartalmazza.

Az Alföld középső szakaszának, már régóta ismert vízföldtani jellegzetessége a mélységi rétegekben található vizek felszálló jellege. A 2-9 ábrán azokat a helyeket mutatjuk be, ahol a víz a terepszintig emelkedik a kutakban, míg a 2-10 ábrán a 150-300 m közötti rétegek piezómetrikus szinjeire közlünk adatokat, a víztermelés megindulását megelőző időszek helyzetének rekonstruálása alapján. A 2-11 ábra bemutatja az Alföld 100 és 400 m közötti mélységben fekvő rértegei hidrodinamikus nyomásgrádiens változását. Az alsó pleisztocén vízadóba fúrt kutak fajlagos vízhozamának térképét a 2-12, valamint a felső pannoniai vízadóból termelő fajlagos vízhozamaira vonatkozó helyszinrajzot 2-13 alatt közöljük.A vízellátás megoldására öt területre osztottuk fel az ellátandó országrészt. Mindegyik terület vonatkozásában, a 2-4, 2-5 és 2-6 ábrák ( 3.,4. és 5. ábra) adatainak felhasználásával elkészítettük az egyes körzetek alatti tározótér meghatártozására 5