A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Páris Emil, nyugdíjas: Felszíni- és felszínalatti vízek komplex hasznosításának regionális szempontjai
FELSZÍNI- ÉS FELSZÍNALATTI VÍZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK REGIONÁLIS SZEMPONTJAI PÁRIS EMIL Nem szomjaznak, amíg a pusztán át vezeti őket. A kősziklából vizet fakaszt nekik . (Ézs. 48. 21) Bevezetés A világra kiterjedő nyomasztó környezeti problémák, melyekkel az emberiség napjainkban szembesül, természetüket tekintve globálisan jelentkeznek. Ezek között az egyik legfontosabb a jó minőségű víz,- különösen a felszíni- és a felszínalatti vizek helyzete. A környezeti problémák felmérése és elhárítása már az 1980-as évek közepén elindította a Nemzetközi Geo- és Bioszféra Programot, (International Geo sphereBiosphere Program 1983), melynek keretében, a környezet elemeinek helyzetét a környezeti elemek változása szempontjából, a világ egészén és az egyes területeken bekövetkezett kölcsönhatások vonatkozásában vizsgálták. A globális környezeti folyamatok megértése és a felmerülő problémák megoldása csak számos tudományág mint például: ekológia, oceanográfia, meteorológia, geomorfológia és geológia kölcsönhatásainak vizsgálatával lehetséges. Széleskörű tudományos tárgyalások eredményeként, megszervezték a geoszféra - bioszféra összefüggéseinek, a környezet elemei helyzetének a világ egészén és az egyes területeken bekövetkezett kölcsönhatások és azok változása szempontjából, való vizsgálatát. A program a légkör, a gázemissziók, az óceánok, a geológia és a talajok, a vegetáció kölcsönhatásaira és azok multidiszciplináris vizsgálati módszereire terjedt ki. A vizsgálati modelek egy része a víz körforgásában, az egész világra kiterjedően jelentős szerepet játszó légkör és az óceánok viszonylag rövid idő alatt érvényesülő kölcsönhatásaival, - másik részük pedig a lokálisan jelentkező, a víz és a föld közötti kölcsönhatásokkal foglalkozott. Ez utóbbin belül külön kérdés volt a vizekkel kapcsolatos folyamatok időtartama, ami a néhány napig tartó árvizek, a talajvízzel kapcsolatos hosszabb ideig tartó, továbbá a mélyebben fekvő kőzetekben, a mélység függvényében lejátszódó szívárgási folyamatok évekre, évtizedekre, évszázadokra terjedő, sőt a rétegekben tárolt, utánpótlódásban nem részesülő víz, - esetleg több évezredes, - korából származó tényezők figyelembevétele. Az elemzések egy része a különböző korú és eredtű vizek keveredésével foglalkozik. A felszínalatti víz hidrológiájának méretarányait két szemszögből lehet tárgyalni. Az első a fizikai fokozat, amelyikben a hidrológiai folyamatok végbemennek. Ezek a folyamatok nyujtják azt a fizikai keretet melyben az emberi beavatkozások hatásait tanulmányozni lehet, olyan módon, ahogyan azok véletlenszerű-, vagy célzott változtatásokkal a természetes rendszerben előfordulnak. A másik szemszög a kifolyással és készlettel való gazdálkodás, melyben a szociálgazdálkodási és politikai feltételeket a felszínalatti víz rendszer hidrológiai és műszaki szempontjaival kell összhangba hozni. A modelezés a szervezett adatgyüjtés és a vizsgált rendszer analízise kialakításának eszköze. A talajvíz hidrológiában a modelezés lett a készlethasznosítás fő eszköze. A nagykiterjedésű felszínalatti vízrendszerek modelezésének tudományos megalapozása és a rendelkezésre 1
