A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

3. szekció: VÍZBESZERZÉS - dr. Fázold Ádám, nyugdíjas: Medencés talajvízdúsítás mechanizmusa a vízbázisvédelemben

A talajvízdúsítás során mért vízminőségi értékek, a dúsítási technológiák tapasztalatainak összehasonlításai, a sózási kísérlet eredményei alapján a diagnosztikai vizsgálatok megállapításai és eredményei az alábbiak esetén következnek be.

6. ábra. A dúsítás folyamatának ábrázolása

A dúsítás folyamatát a 6. ábrával szemléltetem. A dúsítás során a kitermelt víz mennyisége a

összefüggéssel fejezhető ki.

A dúsítás következtében a hidraulikai viszonyok megváltoznak. A természetes talajvíz hidraulikai értékét H-val, a dúsítóvizét Hi-gyel jelölve a dúsítás beindulása után a dúsítóvíz hatása érvényesül, amely az eredeti talajvíz utánpótlás mértékét visszaszorítja (visszaduzzasztja).

összefüggés következik be, melynél „n” a H1 - H értéktől függő, egynél nagyobb szám. Ekkor a dúsítóvíz még nem jut el a kutakig, ugyanakkor a természetes talajvíz utánpótlás csökken, és ez magyarázza a kutaknál észlelt kezdeti vízszint csökkenést.

A dúsítás kezdeti időszakában végzett bakteriológiai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a dúsítóvíz a kutakhoz - a dúsítómedencék kutaktól való távolságától és az eredeti talajvíz áramlásának irányától függően - 3-6 nap alatt érkezik meg. A sózási kísérlet is (3. ábra) ezzel egyező megállapítást mutatott. Amikor a dúsítóvíz a kutakig eljutott, megnövekedett a vízszint és a hatodik napon észlelt maximum a dúsítás meghatározó hatását bizonyítja.

A kutakból 100 %-ban visszanyert klorid érték is a talajvíz dúsítás meghatározó hatását bizonyítja. A visszanyert klorid-értékek százalékos arányának megoszlása is a dúsítómedence hatáskörébe tartozó kutak vizében az áramlás irányára is rámutat, mely a 4. ábráról is leolvasható.