A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

3. szekció: VÍZBESZERZÉS - dr. Emerita Dulovics Dezsőné, dr. Dulovics Dezső, SZIE YMÉK: A Dunai monitoring összekapcsolása a Szentendrei szigeti vízműkutak monitoringjával

A VKI szerinti megfelelőséget - a célállapotot - a „jó” állapot elérése jelenti. Ez mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre vonatkozik, esetünkben a víz mennyiségére és minőségére, a Dunára, valamint a védett vízbázisra egyaránt.

Az ivóvízbázisok védőterületeire meghatározott egyik fontos célkitűzés értelmében meg kell akadályozni a vízminőség romlását, abból a célból, hogy csökkenjen a vízkezelés mértéke. Ezzel a célkitűzéssel akkor egészítették ki az Irányelvet, amikor az V. Melléklet szerinti követelmények meghatározását elvégezték. Ez azt jelenti, hogy e célkitűzések biztonságos eléréséhez és ennek felméréséhez szükséges információt szolgáltató monitoring követelményeinek megfogalmazására nem került sor. Az előzőkben ismertetett előírások inkább a státust terhelő kockázatokra és nem a releváns minőségi komponensek veszélyeztetettségére vonatkoznak.

Az ivóvízbázisok védőterületeire (V. Melléklet 1.3.5.) meg van adva a megfigyelési/mérési gyakoriság is, amelyet az adott vízbázisból ellátott lakosok számához viszonyítanak: minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb a szükséges mérési gyakoriság.

A vízminőség folyamatos figyelése érdekében állították fel 2006. évben Gödöllőn, a Halgazdálkodási Tanszéken a hal monitoring rendszer infrasruktúrális hátterét képező haltartó rendszer berendezéseinek fogadó épületét és rendelték meg a haltartó rendszert.

5. TOVÁBBI LÉPÉSEK

A továbbiakban a kutatás során a következő feladatokat kívánjuk elvégezni:

• A Szentendrei sziget védőterületen a településfejlesztési elképzelések vizsgálata és azok várható hatásainak elemzése a vízbeszerzésre és a vízbázisra.

• Analitikus vizsgálat a szennyező források, területfejlesztés és vízminőségi célállapot harmonizációja érdekében.

• Javaslat a védőterületi monitoring hálózat kiépítésére annak érdekében, hogy az képes legyen együttműködni a vízbázis feletti országos monitoring rendszerrel.

• Az OECD irányelvek szerinti hal monitoring rendszer kiépítése és beüzemelése.

• Szimulációs modell kidolgozása, kalibrációja és véglegesítése, tesztelése és összevetése a kísérleti monitoring rendszer adatbázisának eredményeivel.

6