A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Lorberer Ádám Ferenc, BABÉR 2001 Bt.: Tata: visszatérő forrás okozta épületkárosodás és tanulságai
Jóval a forrás első felfakadása után, 2006. május 9-én következett be a medence oldalfalánál egy nagyobb károsodás. Ekkor a sportmedence hosszabbik, a „forrás” felé eső oldalán egy 0,5-1,5 cm széles enyhén táguló, nyírásos jellegű repedés futott végig. Ezt követően, még aznap délután telefonon kérte fel cégünket a fürdő üzemeltetője arra, hogy másnap reggel a helyszínen vizsgáljuk meg a vízfelfakadást, és adjunk javaslatot a problémák elhárítására, a nagyobb gondok megelőzésére. 2006 évben két jelentésben részletesen ismertettük a forrásfoglalás és a medence-stabilizálás kapcsán felmerülő problémákat, és elemeztük a mentesítés különféle műszaki megoldási lehetőségeit. Fotók: A medence károsodása 2006 májusában (az üzemeltetőtől kapott felvételek) A terület feltárása során hamar kiderült, hogy míg a sportmedence nagyobb része pannon agyar illetve e felett elhelyezkedő lepelhomok anyagú aljzaton áll, addig a DNy- sarka alatt közvetlenül forrásvízi mészkő van. Arra is fény derült, hogy az építkezéskor itt a mésztufában egy barlangüreget tártak fel, és a medence ezen sarkánál a barlang közeléből és a barlangból régebben itt egy külön forrás fakadt. Tehát ez esetben is egy régebbi barlang újrafakadásáról van szó! A területen ismét beindult forrás-tevékenység hatására ásvány-bekérgezések, kiválások keletkeztek. Ásványtani vizsgálatokkal igazoltuk, hogy a területen ismét elindult a karsztvízből kiváló mésztufa keletkezése. Ugyanennek a folyamatnak a hatására jött létre a terület változatos kőzetegyüttese. Kis területen sík terepen is igen változékony rétegsort tárunk fel, amelynek a kialakulását csak külön tektonikai-fejlődéstörténeti vázlat segítségével tudtuk magyarázni. A sportmedencénél részletesen feltárt, geotechnikai szempontból igen bonyolult és kedvezőtlen helyzet tektonika hatására kialakult, mésztufával kitöltött, ill. mésztufával körülvett vetőszerkezetet jelzett. Horusitzky Henrik 1923 évi leírása szerint (2) a többi tati forrás elhelyezkedésénél is a tektonikus hatások dominálnak. A műtárgy teljesen elhibázott telepítése miatt erre a konkrét esetre költséghatékony víztelenítést, amely biztosan megelőzi a medence további károsodását, nem tudtunk javasolni. 3
