A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: Törpe vízierőművek előkészítése a területi vízgazdálkodás részeként

területén lesz. Az ilyen „megkerülő vízfolyásra” német tapasztalatok is vannak. A hallépcső terve és a módosítása altervezésben úgy készül, mint a „Luca széke”.

Töltés (depónia) magasítás a felvízi szakaszon

A magasított depóniák (töltések) hossza összesen 2,1 km, koronája 4,0 m széles. A szükségesnél magasabb depónia szakaszokból a töltés anyaga biztosítható. A munkagépek útjában levő alapvonal karókat „menteni” kell, kifelé helyezett és bemért oszlopokkal.

Ideiglenes megkerülő csatorna

Feladata az építés közben érkező, legalább Q = 3,5 m3/s vízhozam levezetése, burkolt földmederben. Hossza 52 m, nyomvonala a leendő hallépcső nyomvonalához közeli.

Fahíd a hallépcső felett

Feladata a műtárgy, kezelőépület megközelítése a jobbpart felől, szállító járművel.

Ezt a kivitelező nem használhatja. Gépei számára előzőleg ideiglenes áthidalást épít az ideiglenes megkerülő csatorna felett.

4.14. Földrengésállóság

Megvizsgáltuk 30 km sugarú körben a nyilvántartott földrengés intenzitásokat (kb. 100 éven belül) amelyek MSK 2-6 közötti fokozatúak. A műtárgy helye viszonylag nyugodt földrengési területen lesz.

Jó minőségű, dinamikus, ismétlődő igénybevételre alkalmas vasbeton szerkezet szükséges. A

18,2 m hosszú műtárgy egy tagban megépíthető. A régi támfalak megmaradó részei nem lesznek „együttdolgozók”.

4.15. Beruházási költség

Német normatíva szerint 1 kW teljesítményre vetített nettó beruházási költség 6000 Euró. 77 kW esetén a költség 462000 Euró (jelenleg 114 millió Ft).

2004-ben még az előmunkálatok előtt többen „ránézéssel” legalább 100 millió Ft nettó bekerülési költséget becsültünk. Ez jól egyezik a 2007. évi helyzettel.

4.16. A létesítmény illeszkedése a területi vízgazdálkodáshoz

A létesítmény több vonatkozásban illeszkedik a területi vízgazdálkodási rendszerhez.- A Kis-Rába vízrendszer folyamatábrái alapján az erőmű illeszkedik az általános üzemrendhez (04.15. - 09.30.), a téli üzemrendhez (az ökológiai vízigényt is figyelembe véve) és a belvízi üzemrendhez.

A vízierőmű nem „fogyaszt” vizet (a hallépcső vízhozamán kívül), minden vízhozamot igyekszik hasznosítani, tiszta energiatermeléssel (ezt itt és Kőszegen többször hangoztatnunk kellett).

A műtárgy körüli szivárgás megfigyelésére észlelőkutak lesznek.