A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: Törpe vízierőművek előkészítése a területi vízgazdálkodás részeként

A vízfolyáson mért lebegőanyag tartalom olyan alacsony, hogy az 1977. évi tervezett fenékvonal alatti túlkotrás térfogata (8947 m3) kb. 30 év múlva töltődik fel (biztonsági számítással).

4.04. Szakirodalom

Kertai Ede - Mátrai István, Dr. Kertai Ede, és Dr. Mosonyi Emil által készített vízierőmű témájú szakkönyvek a magyar viszonylatban nagy létesítményekkel foglalkoznak. A tervezett mihályi vízierőmű eltörpül ezekhez képest, ezért kevés hasznosítható rész van bennük.

4.05. A Kis-Rába adatai

A műtárgy felett a meder mintaszelvénye 2,0 m fenékszélességű, 1:3 rézsűhajlású, vízvezető képessége Q = 4,4 m3/s (1977. évi hossz-szelvény szerint). Utóbbi az alaptervi (elméleti) kiépítettség. Tartósan Q = 3,5 m3/s, míg télen Q = 1,5 m3/s vízhozamot tudnak biztosítani. Ezek biztonsági értékek, mert 2006. téli időszakban 3 m3/s feletti értékeket is mértek Kapuváron.

2005.09. hónapban tájékoztató botúszós vízhozammérést végeztünk, Q = 3,9 m3/s eredménnyel. A vízvezetőképesség növelésének akadálya a kétoldali, vízben álló növényi (nád, sás) sáv. Ezen belül vízáramlás gyakorlatilag nincs.

A felvízi mederszakaszra számításokkal igazoltuk, hogy Q = 4,2 m3/s vízhozam is elvezethető, megfelelő rézsűkaszálással. Erre alkalmas lehet a rézsűn is önjáró kasza, amellyel bozótirtás is végezhető 4 - 5 cm átmérőig. Ilyen pl. a svéd Rapid Euro Hydrostat gép.

Az alvizen 4,1 m3/s vízhozam jelenleg is elvezethető.

A Kis-Rábán és általában a vízfolyásokon időnként vízhozamokat, vízállásokat és keresztszelvényeket kellene mérni a növényzet vízlevezetést befolyásoló hatásának rendszeres meghatározása céljából.

A [2] kiadvány szerinti képletből a vm középsebesség, az „R” hidraulikus sugár, az „S” vízszinesés, a „Q” vízhozam ismeretében a „C” Chezy-féle sebességi tényező meghatározható:

1 i

C =- R6

n

Ebből az „n” meder Manning-féle érdességi tényezője kiszámítható.

Ez azért lenne fontos, hogy a [2] kiadványban levő, tág határok közötti „n” értékeket az adott vízfolyásra pontosítsák (télen, vegetációs csúcs körül és közötte levő időszakban). Így jobban tervezhető lenne a vízben álló növényzet kivágásának időpontja.

4.06. Duzzasztási szint megválasztása

A mihályi malom kb. 1934-ből származó rajza szerint a balparti támfal magassága átszámítva 129,71 mBf. Duzzasztási szint nincs bejelölve. A gereb teteje 130,01 mBf. volt. A régi duzzasztás szintje a támfal felső szintje alatt lehetett.