A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Várallyay György, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet: Szélsőséges időjárási helyzetek ökológiai, talaj-vízgazdálkodási hatásai és azok mérséklési lehetőségei

nem „használják ki” felső egy méteres rétegük potenciális vízraktározó képességét. Ennek egyenes következménye azután, hogy - nagy területeken - a belvizek természetes „eltűnése” (elfolyás, párolgás) vagy mesterséges - gyakran meggondolatlan, s csak a felszíni vízborítás gyors elvezetését szem előtt tartó - „eltüntetése” után a csapadékszegény (sőt esetleg gyakorlatilag csapadékmentes) nyári időszakban a talaj viszonylag vékony rétegében tározott csekély vízmennyiség csak rövid ideig képes a növényzet vízigényét kielégíteni, s a tavasszal belvizes vagy túlnedvesedett területek egy tekintélyes részén komoly aszálykárok jelentkeznek. Ez a „vízháztartási szélsőség” sajnos nem kivételes eset, hanem egyik jellemzője a Magyar Alföldnek, ami a prognosztizált klímaváltozások esetén csak súlyosbodni fog (Várallyay, 1997,. 2002, 2005a).

9. ábra. A víz talajba szivárgását korlátozó tényezők és következményeik

Az aszálykárokhoz természetesen a talaj vízraktározó képességének egy másik korlátozó tényezője is hozzájárul. Könnyű mechanikai összetételű, laza homoktalajokon ugyanis be tud ugyan szivárogni a felszínre jutó víz a talajba, de a víz csak „átszalad” a talajszelvényen, s a talajban visszatartott kis hasznosítható vízkészlet teszi a talajt aszályérzékennyé: „lyukas edény effektus” (Cselőtei & Harnos, 1994; Várallyay, 1988).

A talaj vízháztartását befolyásoló (gyakran meghatározó) „effektusok” vázlatos térképét mutatjuk be a 10. ábrán. A „ledugaszolt üveg effektus” a 6/2, 6/3, 6/4, 7/1 és 9/1 vízgazdálkodási kategória talajaira, a „lyukas üveg effektus” az 1/1 és 2/1 kategóriák talajaira jellemző elsősorban (Várallyay, 2004, 2005a,b).

A szélsőséges időjárási helyzetek káros környezeti/ökológiai hatásait jelentősen tompíthatja a talajvízből történő kapilláris víz-utánpótlás, amely eredményesen járulhat hozzá a talaj víz raktározására alkalmas pórusterének feltöltéséhez, s így a növény vízellátásához. Ennek azonban két feltétele van:- nem nagy mélységben elhelyezkedő talajvízszint (11. ábra);- a talajvíz kedvező minősége (kis sótartalom, kedvező ionösszetétel) (12. ábra).