A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Varga György, Pappné Urbán Judit, VITUKI Kht.: A hidrometeorológiai és talajvízszintváltozások értékelése a Duna-Tisza közén az EU VKI szempontjainak tükrében

befolyásoló körülményekben kedvező változás nem következik be, a vízszint-süllyedés egy új egyensúlyi állapot kialakulásáig folytatódik.

A térség legmagasabb tengerszint feletti magasságú térszínein a talajvízszint-süllyedés már a hetvenes évek elején megkezdődött, majd kiterjedt a Hátság alacsonyabb tengerszint feletti magasságú körzeteire is. A süllyedések területi kiterjedése és a bekövetkezett változások mértéke a kilencvenes évek első harmadának végére érte el a maximumát. A folyamat lefékeződése, stagnálása, helyenként a korábbi trendjellegű folyamat „megfordulása” a kilencvenes évek közepén következett be. A visszatöltődés következtében kialakuló talajvízszint-emelkedés maximuma 1999-2000-ben, az emlékezetes „belvizes” esztendők alatt következett be. A 2002. évi mérési eredmények alapján az 1956-60. közötti időszak átlagos talajvízszintjétől való eltérés területi eloszlását a 10. ábra szemlélteti.

10. ábra: A 2002. évi talajvízszintek eltérése az 1956-60. közötti időszak átlagától

6. A csapadék szerepe a talajvízszint-változások kialakulásában

Magyarország síkvidéki területeinek jelentős részén a talajvízszintek alakulásában a csapadék meghatározó jelentőségű. A csapadék és a talajvízszintek közötti összefüggések vizsgálatára számos módszer kidolgozására került sor.

A talajvízjárás és az észlelőkút környezetére érkező csapadék közötti összefüggés vizsgálatának szemléletes módja az évi csapadékösszegek átlagtól való eltérésének összegzett 16