A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Varga György, Pappné Urbán Judit, VITUKI Kht.: A hidrometeorológiai és talajvízszintváltozások értékelése a Duna-Tisza közén az EU VKI szempontjainak tükrében
6. ábra: A felszín alatti víztestek fedőképződményei felső 10 méterének áteresztőképességi kategóriái a Duna-Tisza köze területén 4. A Duna-Tisza köze talajvízdomborzatának jellemzői A talajvíztükör mindenkori helyzetét számos tényező együttesen határozza meg. A Duna- Tisza köze területén sem történt ez másképp. A hosszú csapadékszegény időszak, a növekvő vízhasználatok, az erdősítés, a szénhidrogén kitermelés együttesen a kilencvenes évek közepére kritikus helyzet kialakulásához vezetett a térségben. Az átmenetinek bizonyult kedvező változások a kilencvenes évek közepén jelentkeztek. A legtöbb észlelőkút vízjárásában markánsan jelentkező vízszint-emelkedés 1995-96 telén következett be. A talajvízszint-változások mérlegelése lokális és területi változások számbavételével történhet. A lokális változások kialakulhatnak koncentrált vízkivétel, vagy éppen beszivárogtatás, esetleg a felszíni vizek hatására a folyók partmenti sávjában. Mind a lokális, mind pedig a területi változások mérlegelése feltételezi meghatározott szempontrendszer szerint kiválasztott, rögzített alapállapot meglétét. A Duna-Tisza köze esetében az első ilyen alapállapot volt az 1956-60 közötti időszak. Az ebben az időszakban 11
