A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Prunner Andrea, Fodor József, dr. Kristóf Dániel, Kruppiné dr. Fekete Ilona, dr. Szilágyi Ferenc, dr. Heltai György, SZIE Kémia- és Biokémia Tsz.: Kis vízfolyások Európai Unió szerinti monitorozását megalapozó módszertani vizsgálatok a Rákos-patakon – A feltáró monitoring rendszer eredményeinek grafikus és térinformatikai megjelenítése
folyamatbanjelentős tényező volt a víz és a szél munkája. Tevékenységük több irányú volt. Letaroló és feltöltő munkájukkal mérsékelték a felszín egyenetlenségét. A környező terület erózió bázisának növekedésével, a szél munkájának fokozódásával viszont a bevágások mélyültek vagy újak jöttek létre. A kiemelkedő rétegek lepusztulásával öregebb kőzetek kerültek a felszínre, a völgyekben fiatal allúvium, delúvium rakódott le. A szél nemcsak kifújta a laza hordalékanyagot, hanem a szélárnyékos helyeken gyakran vastag rétegű löszképződést eredményezett. A felszínformáló, kőzetképző munkát a negyedkorra jellemző nagy klímaváltozások hol siettették, hol lassították. Az ember a legújabb korban az erdő kiirtásával egyértelműen elősegítette a felszín pusztulását. Rákos-patak geológiai felépítése mutatja, hogy hidrogeokémiai besorolásában a kavics és a homok mellett a nagy karbonát tartalom a jellemző. [7.] 6. Mintavételezés a Rákos-patakon A Rákos-patak víztesteinek lehatárolása után, a VKI előírásainak figyelembevételével összesen 15 rendszeres mintavételi pont került kijelölésre. A mintavételi pontokat egységesen a torkolat felől számoztuk (2. ábra). A pontok földrajzi helyzetét GPS eszközzel pontosan meghatároztuk (l.táblázat). 2. ábra Mintavételi pontok a Rákos-patakon
