A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Prunner Andrea, Fodor József, dr. Kristóf Dániel, Kruppiné dr. Fekete Ilona, dr. Szilágyi Ferenc, dr. Heltai György, SZIE Kémia- és Biokémia Tsz.: Kis vízfolyások Európai Unió szerinti monitorozását megalapozó módszertani vizsgálatok a Rákos-patakon – A feltáró monitoring rendszer eredményeinek grafikus és térinformatikai megjelenítése
A projekt 3 modell kisvízfolyást választott mintájául, az alábbiak figyelembevételével: > Jól képviseljék a hazánkban előforduló vízminőségi állapot spektrumot, és eltérő hidro- morfológiai adottságaik mellett, eltérő (de jól karakterizálható) környezeti hatásoknak legyenek kitéve. > A területeken már rendelkezzünk előzetes adatokkal. > A VKI szerinti magyar tipológia alapján eltérő típusba tartozzanak. > Feltehetően több víztestre tagolódjanak a tipológia és az emberi hatások miatt. > Az emberi tevékenységek mértéke és jellege különbözzön az egyes vízfolyásokon. E szempontok figyelembevételével választották ki a következő három mintaterületet: > A Gödöllőn eredő Rákos-patak, s a rajta létesített gödöllői tórendszer képviseli a síkvidéki, városi és ipari eredetű környezeti terhelésnek nagymértékben kitett, leginkább veszélyeztetett vízrendszert. > A Cserhátban eredő Galga patak képviseli a főleg mezőgazdasági és falusias környezeti terheléstől érintett dombvidéki jellegű várhatóan „közepes” állapotú vízteret. > A Nagy patak vízrendszere a Csórréti-tározóval képviseli az emberi hatásoktól nem érintett, hegyvidéki jellegű, vízteret, kivéve persze a tározóval összefüggő hidro- morfológiai változást. A három vízfolyás teljesen eltérő jellegű. A Csórréti-tározó vízrendszere hegyvidéki, a Rákos patak síkvidéki jellegű, a Galga egyes részei, pedig dombvidékiek. [7.] 5. A Rákos-patak 5.1 A Rákos-patak vízrendszere A Rákos-patak kialakulása 20.000 éven belül a legutóbbi jégkorszak befejeződése utáni időszakra, 12.000-16.000 évre tehető [1.]. A meder esése a patak felső szakaszán meghaladja a 10 %o-t majd fokozatosan csökkenve a 1-1,5%o körüli eséssel éri el a Dunát. A terepesések miatt, viszonylag jelentős az erózió. A lehordott hordalék a lejtők lábánál, a völgyfenéken rakódik le. A Rákos-patak Gödöllőtől északra a Gödöllői-dombsághoz tartozó 345 m-es Margita- hegy alján ered a mintegy 310 m magasságban felszínre bukkanó 15 forrásból álló forráscsoportból, torkolata a Dunába a Vizafogónál található. A Rákos-patak vízgyűjtője 185 km2, amiből 88 km2 Budapest közigazgatási határán belül van. A Rákos-pataknak nincs jelentősebb mellékvízfolyása. A patak Gödöllő és Isaszeg közötti szakaszán helyezkedik el a 9 tóból álló átfolyó rendszerű mesterséges tórendszer [3.] [7.]. A tavak vízutánpótlását a Rákos-patak, a csapadékvíz, fenékforrások, és a tíz éve a város déli határára épült szennyvíztisztító telep biológiai tisztítási fokú szennyvize biztosítja. E viszonylag kis vízforgalmú vízrendszert terhelik kommunális és ipari vízhasználatok, közlekedési hatások és mezőgazdasági tevékenységek. A patak medrét módosítottak, olyan aljzat kialakítása volt a cél, ami lehetővé teszi a nagyvizek károkozás nélküli, mederbeli levonulását. Ennek érdekében a méretét növelték és betonburkolattal látták el, megnövelve ezzel a meder vízszállító képességét. A harmadik jelentős antropogén hatás a patak hidrológiai adottságaira ható emberi beavatkozás, a vízbevezetések és vízkivételek megléte. A főváros előtti szakaszon, három helyen, Gödöllő, Isaszeg és Pécel térségében van vízjogilag engedélyezett szennyvízbevezetés. A legális és nyilvántartott vízbevezetések mellett számtalan engedély nélküli, ismeretlen eredetű vízbevezetés is van, melynek terepi felmérését és GPS koordinátáinak rögzítését a munka során elvégeztük.
