A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Marosi Gertrúd, KÖDUKÖVIZIG: 2006. évi belvízhelyzet a Közép-dunántúlon
A Nádor csatorna három jelentős részvízgyűjtőjéből kettőn - a Gaja patakon, illetve a Dinnyés-kajtori csatornán - megoldott a vízvisszatartás lehetősége. A Veszprémi Séd irányából érkező vizeket azonban nincs mód visszatartani. A vízvisszatartási lehetőségeket a vízgyűjtőn fejleszteni kell, ezt a célt szolgálja a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja című projektjavaslatban a Berhidai és Fehérvárcsurgói tározókra tett javaslat. A Nádor csatornán alkalmazott vízkivezetési lehetőséget mindenképen figyelembe kell venni a további védekezések során is, de meg kell vizsgálni annak vízminőségi hatásait is, mivel a Veszprémi Séd vízgyűjtőjén jelentős ipartelepek, és városok találhatók. A 04.03. Adony-Ercsi belvízvédelmi szakasz területén elkészült az M6 autópálya új nyomvonala, amely az adott területen jelentős nagyságú töltés megépítéséveljárt. Ez az új földmű az öblözet lefolyási viszonyait megváltoztatta, amit a Dunaújvárosi Vízi Társulat tapasztalati is alátámasztanak. Mivel az autópálya nyomvonala további két Duna menti öblözetünket is érinteni fogja, ezért azok esetében is célszerű lenne megvizsgálni, hogy milyen lefolyási akadályt jelent majd az elkészült földmű, és szükség lesz-e azok miatt újabb beavatkozások megtételére a védelmi szakaszokon. A belvízcsatornákon, különösen a Nádor csatorna a Sió, valamint a Kapos depóniájában található belvízvédelmi műtárgyak felülvizsgálata 2003-ban elkészült. Az összegyűjtött információk alapján megállapítható, hogy a műtárgyak, a rendszeres fenntartás, karbantartás ellenére is elöregedtek, elzáró,- és mozgató szerkezeteik cserére, felújításra szorulnak. Célszerű lenne országos szinten egy rekonstrukció programban szerepeltetni a belvizes műtárgyak felújítását, ahogy annak idején program készült a belvízcsatornák, illetve a dombvidéki tározók felújítására is. A műtárgyak, melyek száma az említett csatornák, vízfolyások mentén 500 körül mozog, lokális problémát jelenthetnek egy- egy védekezési időszakban, illetve leterhelhetik az amúgy is szűkös emberi erőforrásokat. 2005-ben, és 2006-ban is mód nyílott ún. preventív védekezés során, a belvizes időszakra való felkészülés keretén belül lokális munkavégzésekre a belvízcsatornákon. A munkavégzések ebben az esetben olyan lefolyásgyorsító munkálatokat jelentettek, amelyek segítségével elkerülhettük egyes helyeken, hogy a vizek kilépjenek a medrekből. Ezek a munkák zőmében növényzetből összeállt dugók, torlaszok megszüntetését, cserje-, és bozótírást, kis mértékű iszapolást, iszapdugók megszüntetését takarta. Általában olyan csatornaszakaszok kerültek kiválasztásra, amelyek megtisztításával vagy belterületeket, vagy értékesebb megművelt területek védelmét tudtuk biztosítani. A preventív védekezés minden szakaszunkon sikeresen lezajlott, a vízszállító-képesség lokális csökkenését meg tudtuk szüntetni. Hátránya ennek a beavatkozási formának, hogy nem rendszeres, csak nagyobb belvizes időszakok előtt lehet rá számítani, és nem pótolja, nem pótolhatja az évenkénti, rendszeres fenntartási munkákat. IRODALOM A KÖDU KÖVIZIG belvízvédelmi tervei A KÖDU KÖVIZIG belvízvédelmi zárójelentései
