A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Madár Henrietta, Deme Attila, FETIKÖVIZIG: A 2006. évi belvízvédekezés tapasztalatai a Tisza-Szamosközi belvízvédelmi rendszerben
Petőfizsilip kül és bel, valamint az anyagnyerőhely vízszintjei-----Nagyar (kül) Tisza------Nagyar (bel) Túr------Anyaggödör A grafikonról látható, hogy a tározótérben az apadás mértéke a Tisza és a Nagyari Túr-ág vízállásainak változását nem követte. Mivel a zsilipnyitás előtti időszakban a magas Tiszai és Nagyari Túr-ági vízállások hatására sem indult meg talajvízáramlás a tározótérbe, annak feltöltése után sem számolunk abból történő jelentős vízszintes irányú talajvízmozgással. Feltételezhetően a talajvíz a homokos altalajszerkezet hatására könnyen be tud szivárogni a talajvízbe. A Nagyari Túr-ág üzemrendjéből adódóan holtág jellegű víztér, élővízpótlása ár/és belvízmentes időben - csak a Túr belvíz főcsatornából történik. Vízpótláskor a Petőfi zsilip fojtva van, így lassú vízáramlás alakul ki, ami gátolja a pangó víztér és a rossz vízminőségi állapot kialakulását. A lassú vízáramlás miatt a mederben a hordalék, az iszap és az egyéb lebegő anyagok kiülepednek - ami a meder elkolmatálódását okozhatja - és ez a víz elszivárgását gátolja. A Tisza esetében a vízállás során kialakult szivárgási vonal - annak távolsága miatt - nem metszett bele az anyaggödör medrébe. Magasabb tiszai vízállás esetén azonban a kialakuló magasabb szivárgási vonal már belemetszhet a tározóba. Az anyaggödörből naponta elszivárgó víz mennyisége átlag 4,1 em3 , azaz 47 l/sec volt. 14
