A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Madár Henrietta, Deme Attila, FETIKÖVIZIG: A 2006. évi belvízvédekezés tapasztalatai a Tisza-Szamosközi belvízvédelmi rendszerben

Talajvíz

Két kút alapján az öblözet területének talajvíz sokéves jellemzői (az adatok perem alatti vízszintekre vonatkoznak):

Zsarolyán 129.sz.kút

Átlag: 197 cm Max: 60/1970 Min: 350/1954

Fehérgyarmat 126.sz. kút

Átlag: 282 cm Max: 77/1987 Min: 564/50

1.4 Növénytakaró

A XVII-XVIII. században a Szatmár-Beregi síkság mintegy felét még összefüggő, helyenként járhatatlanul sűrű erdőség borította. Akkor még elsősorban a tölgy, a nyúlánk égerfa, a bükk, a gyertyán, a kőris, a fekete és rezgőnyárfa, a szilfa és erdei fenyő volt a jellemző fafaj. A tölgyes erdők a feljegyzések szerint Kisarnál kezdődtek, Kömörő, Cseke, Istvándi mellett húzódtak végig, de a lapályokon megszámlálhatatlanul sok juhar, éger, som, nyárfa, hársfa és mogyoróbokor is nőtt.

A jelenlegi égeres láperdőkben a mézgás éger és a magyar kőris a jellegadó, de ritkábban, a kocsányos tölgy is előfordul. A kőris-szil ligeterdő legszebb állományai Fehérgyarmat, Jánkmajtis és Túrricse közelében vannak. Az Ecsedi-láptól a Túr folyóig terjedő, egykor liget-erdős tájat az itt élő nép (ritkábban a föld- és néprajzi irodalom is) Erdőhátnak nevezi.

Az évszázadok folyamán a szántóterületek nagysága fokozatosan nőtt és jelenleg eléri a 64%-ot, a rétek-legelők a 16%-ot és a fennmaradó egyéb területek települések, utak, vízfelületek, stb

1.5 Vízhálózat

Az öblözet vízgyűjtőterületének nagysága: hazai 540 km2, romániai 210 km2.

Az egyes részöblözetek:

Túr-belvíz főcsatorna alsó

209 km2

Túr-belvíz főcsatorna felső

225 km2

Szamossályi árapasztó

Sáréger

I. sz. övcsatorna

72,2 km2

9 km2

14,8 km2

összesen:

540 km2

3