A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: Az elmúlt tíz év extrém időjárási viszonyai a Felső-Tiszán

A távmérő rendszer folyamatos üzemelését, a beérkező adatok valóságszerűségét, pontosságát és az egyes érzékelő műszerekkel kapcsolatos karbantartási, helyszíni adatkigyűjtési feladatok irányítását az Igazgatóság Környezeti Megfigyelési és Adatgazdálkodási Osztálya végzi, illetve a távmérő rendszer működtetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat a távmérő rendszer Üzemeltetési Szabályzatának megfelelően kell végezni.

A távmérő és adatgyűjtő alközpont negyedik, de talán legfontosabb feladata az árvízi- és hidrometeorológiai (csapadék) riasztások adása. Az árvízi riasztás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a diszpécser nyomon követi folyók vízszintjeit. Hirtelen változáskor, illetve készültségi szintek elérése esetén riasztja a hidrológust és az árvízvédelmi ügyeletest. A csapadékriasztás ennél összetettebb hiszen távmérőn észlelt csapadék mennyiségeken kívül figyelemmel kell követnie az Országos Meteorológiai Szolgálattól papír alapon és elektronikus úton érkező riasztásokat is. Újdonság az OMSZ-től FTP szerveren érkező riasztások, melyet a diszpécserek figyelemmel kísérnek, számítógépes hálózatunk egyik meghajtóján mindenki számára elérhetővé tettük. Mivel a tervezett távmérő és adatgyűjtő alközpont az Igazgatóság „szeme, füle” az ide beérkező riasztások tartalmáról a diszpécser a hidrológust és az árvízvédelmi ügyeletest éjjel-nappal riasztja.

IV.2.2. A komplex előrejelző és riasztó alközpont tervezett felépítése

A tervezett alközpontot a jelenlegi „vízrajzi” szobákban tervezzük kialakítani. Itt találhatóak a meteorológiai radar és műholdvevő készülékek központi gépei, valamint itt történik a felszíni és felszín alatti vízrajzi adatok gyűjtése, értékelése. Hidrológusok közreműködésével tervezzük a komplex előrejelző rendszer működtetését, az előrejelzések készítését, valamint a hidrometeorológiai adatok gyűjtését és értékelését.

Az előrejelzési rendszer részére biztosított adatforgalomnak az alábbi szervezetekre kell kiterjednie:

1. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

2. Országos Meteorológiai Szolgálat

3. „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.

4. Románia Hidrometeorológiai Szolgálata

5. Ukrajna Hidrometeorológiai Szolgálata

Az adatforgalom lebonyolítására az alábbi kommunikációs csatornák állnak rendelkezésre:

1. A magyar-ukrán közös hidrometeorológiai mérőhálózat mikrohullámú adatközlő rendszere

2. A magyar vízügyi adatközlő hálózat

3. A vízügyi és meteorológiai adatközlő hálózatokat összekötő közvetlen kapcsolatok (FTP)

4. A nemzetközi meteorológiai adatközlő hálózat

5. Internet

9