A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Kováts Zsuzsa, ATIKÖVIZIG: A Gyálai Holt Tisza környezeti célkitűzései a VKI előírásai szerint
A VKI háromféle monitoring eljárást ír le: felügyeleti monitoring, mely azt vizsgálja, hogy melyik víztestnél érhető el a környezeti célkitűzés és melyiknél nem, ezen kívül még létezik üzemeletetési és vizsgálati monitoring. A felszíni vizek monitoringja egyrészt a vizek hidraulikai állapotára terjed ki, olyan mértékben fontosak ezek a jellemzők, amennyire képesek befolyásolni az ökológiai és kémiai állapotát a víznek. Ennél a munkafázisnál alapvetően az a lényeges kérdés, hogy szükséges-e minden egyes holtágra ezt elvégezni, vagy esetleg különböző csoportokat állíthatunk össze a szerint például, hogy település környezetében vannak, mert így a szennyezés nagy része a szennyvízből és a hulladéklerakókból, esetleg ipari tevékenységekből fakadhat, de ha egy holtág településtől távol van, akkor teljesen más szabványosított módszereket kel kidolgozni. A másik szempont, ami szerint osztályozhatnánk a holtágakat, hogy milyen célra szeretnénk felhasználni a rehabilitáció elvégzése után: öntözés, halászat vagy rekreációs funkciót látna el, e szerint más és más műszaki előírásokat kéne kidolgozni, és több holtágra együttesen lehetne az intézkedési tervet előirányozni. A későbbi használat abból a szempontból is fontos, hogy a víz minőségének milyen szabványokra kell megfelelnie: 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről, ez a holtág felső bögéjére lehet előírás, mert itt a rekreációs használat lehetséges, a középső bögére halászati tevékenység a tervezett, ezért itt a hal tenyésztésére előírt víz minőségi követelményeknek kell megfelelni. Ezzel, hogy nem vizsgálunk minden egyes holtágat külön-külön, költségkímélőbb megoldáshoz jutnánk. A szennyezések vizsgálatára az EU Végrehajtási Stratégia által kidolgozott terhelés-hatás vizsgálati séma legmegfelelőbb, ahol a terhelések alatt a különböző szennyezési formákat, a hatás alatt pedig a kialakult környezeti állapotot értjük, ha ezeket vizsgáljuk, akkor lehet megfelelő döntést hozni arra, hogy milyen intézkedéseket kell végrehajtani. A Gyálai Holt-Tiszánál alapvető problémát a diffúz szennyezések okozzák, pontszerű forrást a városi kommunális szennyvízbevezetés jelentett, de mára megépült a szennyvíztisztító telep, ezért ilyen fajta terheléssel már nem kell számolnunk. A figyelem ezért a mezőgazdasági tápanyagterhelésre és a még mindig fellelhető illegális hulladéklerakókra terelődik. Gondot jelent továbbá, hogy a mai helyzetet tükröző mérések nem állnak rendelkezésre, mert a holtág állapot felmérését még 2000 előtt végezték el. Szükség lesz egy újbóli vizsgálat sorozat elvégzésére, hogy tisztában lehessünk a jelenlegi terhelések mértékével, azzal hogy a különböző anyagok mennyire haladják meg a kiírt határértékeket, és szükséges tudnunk, hogy a felszíni vizeknél legnagyobb problémát okozó eutrofizáció milyen mértékű. 3
