A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Duna-Tisza-közi hátság felszíni lefolyása és a vízrajzi észlelések EU elvárásoknak megfelelő fejlesztése

időszakban voltak a legkisebb vízhozamok a Bácsbokodi-Kígyóson és az Alsó-Tápión is, de a bácsborsodi 254 km2 vízgyűjőterületű és a tápiósági még kisebb mindössze 106 km2 vízgyűjtőterületű szelvényeknél nem száradt ki a meder.

6. ábra. A sokévi fajlagos lefolyás (Szalay, 2001 nyomán) (bal oldali ábra) és a kisvízi fajlagos lefolyás (qmin l/skm2) területi eloszlása a Duna-Tisza-közén (Konecsny 2005) (jobb)

Az évi kisvízi vízhozam idősorok trendvizsgálata alapján két szelvénynél (Alsó Tápió Tápióság, Kígyós Katymár) egyértelműen csökkenő a trend, háromnál (Bácsbokodi Kígyós Bácsborsod, Fehértó- Majsai főcs. Szatymaz, Rákos-patak Pécel) növekvő.

Az 1971-2000. időszak évi legkisebb vízhozamainak felhasználásával Magyarország területére megszerkesztett kisvízi fajlagos lefolyási térkép (Konecsny 2005), Duna-Tisza-közére vonatkozó részén látható, hogy kizárólag csak északon, a Gödöllői-dombságon van 0,1 l/s/km2-ot meghaladó fajlagos lefolyás. A terület legnagyobb hányadán, 0,1 l/s/km2-nál kisebb a kisvízi lefolyás, tehát, alig van-, illetve szünetel a lefolyás.

7. ábra. Az évi közepes lefolyási tényező változása öt vízfolyás szelvénynél