A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: A 2006. évi vízitársulati belvízvédekezés tapasztalatai

A 2006. ÉVI VÍZITÁRSULATI BELVÍZVÉDEKEZÉS TAPASZTALATAI

FEHÉR FERENC

Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége

1. A 2006. évi belvízhelyzet kialakulása, hidrológiai okai

1.1. Hidrometeorológiai helyzet

1.1.1. Csapadék jellemzése

A 2006. évi belvízhelyzet csapadék elemzésénél 2005. évre kell visszanyúlni. A belvízhelyzet kialakulásánál az előkészítő csapadéknak nagy jelentősége van. A Felső- Tisza-vidéken jelentős előkészítő csapadék volt, a 2005. decemberi csapadék 85-103 mm-rel haladta meg a sok éves átlagot. A Tiszántúlon 2005. évben a sokévi átlagot meghaladó csapadék hullott, ez 150-235 mm volt nagyobb az átlagosnál. Így már számos térségben a

2005. évi csapadék adatokból jelentős belvízi elöntésekre lehetett számítani. A HamvasSárréti Társulat területén decemberben közel 70 mm volt az átlagos csapadék. Borsod-Abaúj- Zemplén megye síkvidéki területein (Dél-Borsodban, a Taktaközben, a Bodrogközben) ugyancsak mérhető volt a 2005. évi csapadéktöbblet. Ez különösen december végén volt kirívóan magas.

A Közép-Tisza vidéken ugyancsak jelentős mennyiségű volt az előkészítő csapadék. A Mezőtúri Társulat területén például 2005-ben az átlagos 550 mm-rel szemben 700 mm feletti csapadék hullott. (Kiemelkedett ebből 2005. augusztusa 188,7 mm csapadékkal!) A Nagykunságban nem volt ritka 2005-ben a 800 mm feletti csapadékösszeg (Kunhegyes 805 mm, Kisújszállás 864 mm), de még a viszonylag „száraz” Karcagon is 705 mm-t mértek! Ez 150-250 mm-rel több a sokévi átlagnál. A Jászságban is az átlagosnál nagyobb csapadékot észleltek 2005. második félévében. Az Alsó-Tisza vidéken az előkészítő csapadékok között a

2005. decemberire helyezik a fő hangsúlyt. A 60 mm körüli csapadék a talaj telítettség további növekedését okozta. A Körös vidéken ugyancsak jelentős csapadék többlet volt 2005- ben. Ebből és a 2005. decemberében lehullott csapadékból származott az a belvízveszély, ami ellen már 2006. január első napjaiban fel kellett lépni.

A Dunamenti társulatok szintén jelezték, hogy a vízkár helyzetek kialakulásában a 2005. decemberi csapadéknak jelentős szerepe volt. A Kelet-Baranyai Társulat december-január folyamán 125 mm csapadékot mért. A Bácska-Margittaszigeti Társulat hó felhalmozódását jelezte. A Homokhátságon 2005. decemberében 60-80 mm csapadékot mértek.

A kiváltó csapadék eső és hó formájában hullott le. A Felső-Tisza-vidéken többször volt hóborítás. Maximális vastagsága elérte a 40 cm-t és magas volt a víztartalma. 2006. februármárciusában közel kétszer annyi csapadék hullott, mint a sokéves átlag. A Tiszántúlon a csapadékhelyzet 2006. első öt hónapjában nem javult, az öthavi csapadékösszeg 270-420 mm között volt. Problémát okozott a tavaszi rövid idejű nagy csapadék (Hajdúsámson: 49 mm/2 óra), vagy a május utolsó dekádjában lehullott csapadék (Polgár: 71,8 mm). A júniusi csapadékok is jelentősek voltak (Hortobágymenti Társulat területén 72,5 mm hullott júniusban). A Hamvas-Sárréti Társulat területén a 2006. január-május időszak öt hónapja alatt 300 mm volt a csapadék területi átlaga, úgy hogy minden hónapban jelentős csapadék (40-70 mm) hullott. Jelentős volt a hóban tárolt vízkészlet és három lépcsőben (december,január, február) történt a hó felhalmozódása. Február második felében az enyhülés gyorsan csökkentette a hóban tárolt vízkészletet. Dél-Borsodban a február utolsó dekádjában bekövetkezett olvadást március elején újabb havazás és eső követte. A talaj felső rétegének fagyott állapota miatt lehetetlen volt a beszivárgás. A Taktaközben a magas (30-40 mm) hóvíztartalom okozott gondot. A Bodrogközben már a december végi és január elejei