A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, VITUKI Kht.: A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota a Duna-Tisza közén
Javaslat a Duna-Tisza-köze komplex hidrológiai modellezésére A Duna-Tisza köze felszíni és felszín alatti vizeiben a múltban és a jövőben lejátszódó jelenségek - különösen a hátsági területeken tapasztalt talajvízszint-süllyedés - alaposabb megismeréséhez a teljes vízháztartást, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és vízminőségi viszonyait leíró modellre van szükség. A DTK-ra vonatkozó nagyszámú vizsgálat ellenére ilyen modell még nem készült, s információhiány miatt egy ilyen modellezés ma is akadályokba ütközik, ezek felszámolása után kifejlesztése alapvetően szükséges. A modellezéshez a domborzat, a felszínközeli és a mélyebb szintek földtani felépítése, a területhasználat, a felszíni vizek és vízrendezési beavatkozások, a belvíz helyzet, a hidrometeorológia, a legális és illegális vízkivételek és szennyezés-terhelések, a kalibráláshoz a felszíni és felszín alatti vizek szint-és kémiai-összetétel változásainak ismerete szükséges, beleértve az izotóphidrológiai adatokat is. A hidrológiai modell kalibrálása rendkívül időigényes, mert a hátsági jelleg miatt igen hosszúidejű (több évtizedes) nempermanens folyamatokkal kell számolni a felszín alatti térben. Eddig csak közelítő, permanens vízföldtani modellezés történt, de ilyen területen a talajvízszintsüllyedés csak nempermanens modellezésel vizsgálható és jelezhető előre eredményesen. A hidrológiai modell fejlesztése szükséges a felszíni és felszín alatti vízminőség változásainak elemzéséhez is. A vázolt hidrológiai modell - múltbeli változásokra vonatkozó idősorokkal történő kalibrálás után - a jövőbeli éghajlatváltozási-hidrometeorológiai, területhasználati, vízrendezési és vízkészlethasználati szcenáriók figyelembevételével alkalmas lesz a várható további talaj- és rétegvízszintváltozás előrejelzésére, s támogatást nyújt a felszíni lefolyás, belvízképződés, valamint - a szennyezésterhelés ismeretében - a felszíni és felszín alatti vízminőségi folyamatok vizsgálatában. 15
