A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Bakonyi Péter, dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht., Tóth Sándor, H-EURAqua Kft.: Az intergrált árvízkockázati elemzés és az árvízkezelési módszerek fejlesztése a FLOODsite kutatási projektben

(European Research Area - ERA-NET), mint az Európai Unió közös tudomány- és technológiapolitikai stratégiájának alapját. Az Európai Unió 2002 márciusában a barcelonai Európai Tanácson céljául tűzte ki, hogy 2010-ig a GDP 3%-t fogja költeni kutatásra, ami a jelenlegi szint másfélszerese. A 2002-2006 időszakra meghirdetett 6. Kutatási Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramnak (EU 6. K+F Keretprogram) három nagy fejezete van (Kölesei 2006):

1. Az európai kutatás integrálása és koncentrálása hét tematikus kutatási tématerületet határoz meg, melyeknek támogatása pályázatok útján történik;

2. Az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása, innováció és technológiatranszfer, a kutatók képzése és mobilitása, a kutatási infrastruktúrák helyzetének támogatása által;

3. Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése, az európai tudomány- és technológiapolitika és a kutatás-fejlesztés koordinálása és fejlesztése által._

Az európai kutatási tématerületek hét átfogó tematikus prioritása közül - a vizsgált téma tekintetében - jelentős a Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák című 6. tematikus prioritás, melynek tervezett költségvetése 2120 millió Euró. A program három részre különül: Fenntartható energiarendszerek (810 millió Euró), Fenntartható felszíni közlekedés (610 millió Euró), és Globális változás és az ökoszisztémák (700 millió Euró). A Globális változás és ökoszisztémák program keretében foglalkoznak többek között a vízminőségvédelem, a víz körforgása hatásainak kutatásával is.

Ehhez szervesen kapcsolódik a CRUE Európai árvízkockázat kezelés témájú kutatás (European Flood Risk Management Research CRUE, röviden CRUE ERA-NET), amely a 2004-2008 időszakot fogja át. Fő céljai a következők:- CRUE hálózatok fejlesztése, nyilvántartása, koordinálása (WP1);- a nemzeti kutatási programok összehasonlítása és finanszírozása (WP2);- jó gyakorlat felfedése a programok kialakításában (WP3);- a kutatási eredmények elterjesztési módszerei (WP4);- a kutatások erős és gyenge oldalainak felfedése (WP5);- közös kutatások kezdeményezése (WP6);- árvízkockázatok mérséklésére vonatkozó európai kutatási terv kidolgozása és bevezetése (WP7);- a konzorcium bővítése (WP8).

A program koordinátora az Egyesült Királyságbeli Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA). A tevékenységben 8 ország 11 partnerszervezete vesz részt. Az Egyesült Királyságból 2 intézmény (DEFRA és SE-ERAD), Németországból 3 intézmény (PTKA-WTE, BMBF), egy-egy intézmény Ausztriából (BMLFUW), Spanyolországból (MEC), Finnországból (SYKE), Franciaországból (MEDD), Magyarországról (VKKI), Hollandiából (MinVenW), Lengyelországból (MSHE).

Az EU strukturális alap, Európai Regionális Alapja (ERDF) hirdette meg az INTERREG III pályázatokat, melyek közül az INTERREG IIIA a határmenti együttműködést, az INTERREG IIIB a transznacionális együttműködést, az INTERREG IIIC az interregionális együttműködést támogatja.

Magyar szempontból - egyebek mellett - fontos pl. az Árvíz elleni védekezés és megelőző politika kialakítása a határterületeken (Flood Awareness and Prevention Policy in border areas - FLAPP) című Interreg IIIC projekt, amely a határmenti területek árvíz elleni megelőzés politikájával foglalkozó európai együttműködés. Ez a projekt lehetőséget nyújt olyan programok finanszírozására, amelyek lehetővé teszik az európai folyók mentén élőknek, hogy közösen lépjenek fel az árvíz ellen. A projektet a 2004. november -2007. augusztus időszakban kell lebonyolítani (

www.tikovizig.hu

), költségvetése 1.668.000 Euró. A projekt konkrét céljai:- A már meglévő, jól működő európai védekezési rendszerek megismertetése az érintettekkel, valamint a sikeres gyakorlat átadása;- Kifejleszteni a gyakorlatban a lehető legjobban alkalmazható integrált stratégiát, illetve javaslatokat kell tenni az Árvíz Keretirányelv kialakításához;- Ezen célkitűzések figyelembe veszik a környezet védelmét, a 3P filozófiát (egyensúly fenntartása a profit, a föld és az emberiség tekintetében);- Folyamatos konzultáció mellett integrált vízgazdálkodási stratégia kialakítása az egyes régiókban;- Hálózat kialakítása az érintett térségekben.

2