A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, VITUKI Kht.: A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota a Duna-Tisza közén

a Duna-Tisza közi hátságon. Ez a sebesség egy kismértékű, mintegy 10 mm/év rétegvíz leáramlási hozamot jelent (no = 0,3 porozitás esetén).

10. ábra. A vízkor növekedése a mélységgel a DTK Hátság területén

A Duna-Tisza közén rendelkezésre álló adatok 14C koncentrációja és stabil izotóp összetétele (S18O vagy SD) alapján elkülöníthetők a holocénban ill. a pleisztocénban beszivárgott vizek (11. ábra). A módszer alapja: a csapadék és az abból beszivárgó felszín alatti vizek stabil izotóp összetétele (S18O és SD) függ a beszivárgáskori hőmérséklettől, így hidegebb klímában beszivárgott („jégkorszaki”) vizekben a mainál negatívabb S18O és SD izotóparány várható (Stute-Deák 1989). Magyarországon S18O esetében -10 %o-et, míg deutériumnál SD = -70 %o- et tekinthetjük határnak; az ennél negatívabb értékekjégkorszaki, a pozitívabbak holocénkori beszivárgásra utalnak.

11. ábra. A magyarországi felszín alatti vizek kora és stabil oxigénizotóp aránya (f8O) közötti becsült összefüggés

A DTK területén a 10 pmC-nél nagyobb 14C koncentrációjú rétegvizek stabil izotóp összetételük szerint a maihoz közeli klímában (holocénban) szivárogtak be, míg az ennél kisebb 14C tartalom jégkorszaki beszivárgásra utal (12. ábra).

9