A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, VITUKI Kht.: A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota a Duna-Tisza közén
Izotóphidrológiai, vizminőségi és geotermikus adatok Az izotóphidrológiai adatok alátámasztják a DTK felszín alatti vízáramlási rendszereinek koncepciós modelljét és hasznos információkat szolgáltatnak az számszerűsítéséhez. Az effektív beszivárgás becslése trícium profilok alapján A magyarországi csapadék jelenlegi, a radioaktív bomlással korrigált trícium idősora (7. ábra) jelzi, hogy az 1963-ban beszivárgott talajvíz még ma is nagy trícium tartalmú, ami egy markáns nyomjelzési csúcsként jelentkezik. Ugyanakkor az is látható, hogy az 1952 előtti csapadékból beszivárgott talajvíz trícium tartalma ma már a kimutatási határ (1 TU) alatti. Az idősort a talajvízbe történő beszivárgásnak megfelelően ábrázoltuk, azaz legfelül a jelenlegi csapadék trícium tartalma áll. Diszperzió- és diffúzió-mentes leszivárgás esetén a 7. ábrának megfelelő trícium profilt kellene találnunk a talajvízben. A beszivárgáskor jelentkező keveredés illetve a diszperzió miatt ez az éles csúcs ellaposodva jelentkezik, de az 1963. évi csapadék jelenlegi mélységében lesz a maximális trícium tartalom. 7. ábra. A magyarországi csapadék1999-re lebomlott trícium idősora Talajvíz trícium profil felvételére 1999-ben nyílt lehetőség a Duna-Tisza közén, három olyan területen (Méntelek, Fischerbócsa és Kéleshalom), amelyek a korábbi vizsgálatok alapján regionális leszivárgási területek (Deák J. 1999). A talajvíz trícium profil értékelését egyrészt a trícium csúcs vertikális elmozdulása, másrészt a trícium mérleg alapján végeztük (Deák J. 2006). A trícium csúcs módszer célja az 1963. évi, még ma is kiugróan magas trícium tartalmú csapadékból történt beszivárgás jelenlegi mélységének (h63), valamint a trícium eltűnési mélységének (h52) felmérése. Ezek ismeretében ugyanis meghatározható az 1963 (ill. 1952) és 6
