A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, VITUKI Kht.: A felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota a Duna-Tisza közén
A felszín alatti áramlási rendszer A talaj- és rétegvízszintek eredeti térbeli eloszlása - feltéve, hogy a rétegek áteresztőképessége ezt lehetővé teszi - bizonyítéka a regionális felszín alatti áramlási rendszer létezésének: a magasabban fekvő un. leáramlási területeken a rétegvizekbe szivárgott le a talajvíz , majd innen a oldalirányban a mélyfekvésű, un.feláramlásiak felé, ahol a mélyebb rétegekből a felszínközelbe szivárogva a talajvízen keresztül csapolódott meg. A regionális áramlási rendszerre a Hátság kisebb terepegyenetlenségeihez igazodva sekélymélységű , lokális áramlások szuperponálódtak. A felszín alatti áramlási pályákat jelentősen befolyásolja a terület földtani felépítése: a Pannon medence alföldi részének Ny-i peremvidékét képező területünkön a rétegek K felé dőlnek (4., 5. ábrák), s különösen a negyedkori,jobb vezetőképességű rétegek - amelyek a rétegsor több, mint 50%-ában jelennek meg 10 m/d körüli szivárgási tényezővel, főleg az alsó szakaszon - jelentenek preferált pályákat az áramlás számára. A folyóvizi üledék közé települt iszapos, agyagos rétegek regionális léptékben nem teljesen vízzáróak, rájuk merőlegesen is történhet szivárgás, de az a vertikális szivárgási tényező csak ezred-tízezred része a horizotálisnak. A negyedkorinál idősebb rétegek az un.alsó-felső pannon határig jobb vízvezetők, mint a még mélyebben települtek, de a szivárgási tényező egy nagyságrenddel kisebb, s területünkön ezekből a rétegekből eredeti állapotban kismértékű feláramlás volt a jellemző (6.ábra) 4. ábra. A negyedkori összlet feküje A leírt áramlási rendszer működésének feltétele az állandó, csapadékból származó utánpótlódás, amelyet a Hátságon 40-50 mm/évre, összesen 400 millió m3/év körülire becsülhetünk, de ennek több mint a fele a sekély , lokális áramlásban csapolódhatott meg és csak a kisebb része a regionális áramlás révén. Ez az utánpótlódás hosszú évezredek alatt alakította ki a leírt potenciálkülönbségeket, ill. „ talajvízdombot”, s teljes megszűnése esetén 4
