A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Csonki István, Kovács Vera, Marosi Gertrúd, KÖDUKÖVIZIG, Csibrán Zoltán, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Lokalizáció a 2.86-os Körös-zugi ártéri öblözetben (2006. április-május)
területek között maradt tehát a csongrádi Nagyrét, továbbá a legkisebb árvízi biztonsággal rendelkező Szelevény. Szelevény kb. másfélezer lelkes, mély árterű falu a Hármas-Körös jobb partján. A települést északról - a Hármas-Körös jp. 10+440 és 10+465 tkm szelvény között - valamint délről - a Hármas-Körös jp. 0+500 és 0+700 tkm szelvényeinél - is veszélyeztette gátszakadás, aminek esetleges bekövetkeztekor a település 80 %-át kb. ~2 m magasan víz öntötte volna el. Az elhagyott települést a rendőrség és a polgárőrség lezárta, csak a védekezésben résztvevők mehettek be. III. A lokalizációs csoport felállása és tevékenysége Az ár- és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) számú KHVM rendelet 16. § (1) alapján a vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítésére a miniszternek javaslatot tenni. A lokalizálás során gondoskodni kell: a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről; b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról; c) a hírközlés biztonságáról; d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról; e) a szakadás elzárásáról; f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről. A kialakult helyzetre való tekintettel a Körös-zugi öblözet lokalizációs munkáinak előkészítésére és a Lokalizációs Szakcsoport felállítására 2006. április 22-én került sor. A lokalizációs feladatok koordinálására a - KÖTI KÖVIZIG kérésére - az OMIT Dr. Csonki Istvánt, a KÖDU KÖVIZIG igazgatóját rendelte ki. A lokalizációs koordinátor feladata kezdetben kettős volt: egyrészt a kitelepítéssel érintett települések (Szelevény, Csépa, Tiszasas) polgármestereivel való mindennapos kapcsolattartás, másrészt az öblözet lokalizációs munkáinak megtervezése és összehangolása. Ez a két tevékenység egészült ki a „látogatói szakmai idegenvezetéssel”, hiszen a védekezés ideje alatt nagy volt az érdeklődés mind a média, mind a politika részéről. A 2.86-os Körös-zugi ártéri öblözetre vonatkozó lokalizációs terv elavultsága miatt kezdetként annak felülvizsgálatára, aktualizálására volt szükség. 5