A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Csonki István, Kovács Vera, Marosi Gertrúd, KÖDUKÖVIZIG, Csibrán Zoltán, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Lokalizáció a 2.86-os Körös-zugi ártéri öblözetben (2006. április-május)
fővédvonalak által védett területeken közel fél millió ember él, a védett vagyon értéke több ezermilliárd forintra becsülhető. Ártéri öblözet A folyó árterének természetes vagy mesterséges elhatárolásokkal elkülönülő rész-vízgyűjtője, amelyet az öblözeti szakaszon a mederből kilépő árvizek - védművek nélkül, vagy azok tönkremenetele esetén - elönthetnek. A Tisza völgyében 96 öblözet van. A 2.86-os Körös-zugi ártéri öblözet bemutatása A Körös-zug a Tisza és a Hármas-Körös folyók által határolt háromszög alakú kistáj, amely Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas, Csépa és Szelevény községeket foglalja magába. A területet délről a Tisza bal partja, keletről a Körös jobb partja öleli körül, teljes egészében töltéssel védett. A múlt századig a Tisza és a Körös vizei szabadon járták a vidéket, a Köröszug mocsárvidék volt. A terület igen mély fekvésű (medence jellegű), ár- és belvízmentesítés szempontjából egyaránt kiemelkedő fontosságú. A lokalizációs, illetve terelő vonulatok hat kazettát zárnak közre. Az öblözeten K-Ny-i irányban a halad át a Kecskemét - Kunszentmárton vasútvonal, melytől délre az öblözet egyetlen nagy kazettát alkot. Ebből adódóan akár tiszai, akár Hármas-Körös menti töltésszakadás esetén teljes egészében víz alá kerül a terület nagy része. A rendelkezésre álló Körös-zugi ártéri öblözetre vonatkozó lokalizációs védelmi terv - amely 1979-ben készült - igen elavultnak volt mondható, mivel annak fejlesztése, aktualizálása (a védekezési tapasztalatok beépítése, az öblözetben lokalizációs célokra igénybe vehető létesítmények műszaki paraméterei, a lefolyási viszonyok változásainak rögzítése) követve a számítástechnikai, informatikai és logisztikai fejlődést, nem történt meg. II. Előzmények Olyan árvíz, hogy mindkét meghatározó folyónkon - ugyanazon év tavaszán - új magassági rekordok szülessenek, a megfigyelések kezdete óta háromszor fordult elő: 1876-ban, 1941- ben és 2006-ban. 2006. tavaszán a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületére hullott nagy intenzitású és nagy mennyiségű csapadék gyors felszíni összegyülekezési folyamatot indított el, melynek következtében a vízfolyásokon jelentős árhullám alakult ki. Speciális volt a tavalyi év abból a szempontból, hogy a dunai árhullám megelőzte a tiszait, így az a Tisza, illetve közvetve a 3
