A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Szabó János Adolf, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság: Nagy Kiterjedésű Meteorológiai Mezők Geostatisztika-alapú Generálása Nagy Felbontású Hidrológiai Modellezéshez

5. ábra. A Tisza vízgyűjtőjének domborzata (a); Napi középhőmérséklet MUBk által becsült eloszlása: 2002.08.02-n (b) és 2001.07.01-n (c)

3.2) Csapadékmezők generálása Blokk-krigelés, és Lokális Anizotrópia Modell (BkLAM) alkalmazásával

A csapadékmezők interpolációjának feladata sokkal bonyolultabb, mint a fent tárgyalt léghőmérséklet esetén. Ennek elsődleges oka, hogy amíg a léghőmérsékleti adatok „csupán” a domborzat mentén mutatnak korrelációt, amit aztán egy segédváltozó figyelembevételével elegánsan közömbösíthettünk, addig a csapadékmezők - legfeljebb - napi összegeinek eloszlásai már komoly - gyakran nemlineáris - anizotrópiát mutatnak. A jelenség különösen nagyvízgyűjtők felett figyelhetőek meg, de nem ritka, hogy már kisebb területeken is detektálhatóak. Általánosan is igaz, hogy számos jelenség mutat bonyolult, nemlineáris térbeli struktúrákat. Más szóval gyakori, hogy a mérési adatok egy nemlineáris horizontális görbe/irány mentén igen nagy korreláltságot mutatnak, miközben mondjuk az euklideszi távolságok mentén nincs, vagy nagyon gyenge a korreláltság (lásd 6. ábra).

8