A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Nagy László, BME Geotechnikai Tsz: Geotechnikai tapasztalatok a 2006 évi tiszai árvíznél
10 megállapítható, hogy nem csak az altalaj okozhat gátszakadást, hanem a töltés tönkremenetele is. Az évek óta javasolt töltésvizsgálatokkal (Szepessy 1991, Nagy 2000) végre foglalkozni kell a gyenge pontok meghatározása érdekében. Az árvízvédekezést támogató geotechnikai tudás több területén is bővíteni kell az ismereteket a későbbi megbízható védekezés érdekében, úgymint: • Meg kell határozni, hogy milyen módszerekkel, milyen ismeretekhez juthatunk az árvízvédelmi töltések árvíz alatti viselkedésének megismerése területén. • Léteznek-e a jelenlegi védekezési módszereknél hatékonyabb és/vagy költség takarékosabb lehetőségek? • Pontosítani kell a gátakra ható terheléseket. Alapvetően koronával színelő vagy még magasabb árvíz szintekre kell a gátak állékonyságának megfelelniük, mint ahogy az előző hét évben ez háromszor fordult elő (Tisza-völgy 2000, 2001 és 2006)? • Szükséges volna a mentett oldali rézsű állékonyság számítási módszerének felülvizsgálata, ami magába foglalná a meglévő teljes műszaki előírás (MI 10422-85) értékelését és felülvizsgálatát is. A mentett oldali rézsű állékonyság számításánál mindenképpen a kor színvonalának megfelelő módszer alkalmazása szükséges. Kétségtelen igaz, hogy a Műszaki Irányelveket a dereguláció eltörölte, azonban ezen témával kapcsolatos szakmai publikációk száma olyan kevés, hogy az MI 10422-re történő hivatkozás nem mellőzhető. Az árvízvédelmi gátak suvadásának geotechnikai oldalával kapcsolatban több kérdés is megfogalmazható a későbbi események biztonságosabb kezelése érdekében: • Tudjuk-e előre jelezni, hogy a túlterhelt gátaknál hol várható suvadás? • Milyen modern, gépesített technológiák alkalmazhatók a suvadások elleni védekezésben? • Milyen gyakorlati módszerek alkalmazhatók védekezéskor a vízterhelés és a pórusvíz nyomás csökkentése érdekében. • Milyen (talajmechanikai) tényezők határozzák meg a suvadás sebességét? Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy fel kell készülni olyan események kezelésére is például a suvadásokkal kapcsolatba, amire véleményem szerint jelenleg nincs hatékony módszere az árvízvédelemnek. Különösen akkor van erre szükség, ha a természeti és humán folyamatok tendenciái azok maradnak, amik az előző évtizedben tapasztalhatók voltak. Az események azt mutatják, hogy nincs előnyünk a Tisza vízgyűjtőjében lejátszódó változásokkal kapcsolatban, így gyakorlatilag minden nagyobb árvíz egy „tűzoltás”, egy kármentés. IRODALOM Bishop, A. W.: The use of the slip circle in the stability analysis of slopes, Geotechnique, 1, pp. 5-17, 1955. Kézdi Á.: Talajmechanika I, Tankönyvkiadó, 1969. MI 10422-85 Árvízvédelmi gátak méretezése. Morgenstein, N. R.: Stability chartsfor earth slopes during rapid draw down, Geotechnique, 2, pp. 121-132, 1963. Morgenstein, N. R. and Price, V. E.: The analysis of the stability of general slip surface, Geotechnique, pp. 79-93, 1965.
