A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kozák Péter, ATIKÖVIZIG: Árvízvédelmi tapasztalatok a szegedi belterületi védekezés során
Kiegészítő adottságként továbbra is megtartható a meglévő parapetfal, mint árvíz idejű partbiztosítás, hullámverés,jégzajlás, egyéb úszó tárgyak elleni mechanikai ütköző felület. Ezen falszerkezet, az alatta korábban megépült, régi téglafalazatú árvízvédelmi parapetfalnál már megoldott hátfalszivárgó rendszerével betölti szerepét. Ezen a létesítményen két beavatkozás szükséges: • a függőleges falszakasznak a mellette, a védett oldalon húzódó új terep, vagy járdaszinttel egyező magasságra való visszabontása, új fedkővel és korláttal (árvíz idején kivehető, vagy ledönthető) való ellátása • Tisza felőli felületeken esztétikus, ugyanakkor meglévő felületi leválásokat is biztonsággal viselő új kéreg építése. Árvíz, és átszivárgó víz elleni védelem: A meglévő parapetfal és épületsor között 2,50 m sávszélességben új védmű épül. A tervezett védmű alapját szegedi vízmércén mért -0,60 m mélységig lehatoló két, egymással párhuzamosan épített vasbeton résfal képezi. Ezen vasbeton falak egyrészt alapját képezik a rá épülő tömlőt tartalmazó közműcsatornának, másrészt építésidejű oldaltámaszt, végleges formában, mechanikai védelmet biztosítanak a köztük utólagosan kitermelt és helyébe új, bevizsgált anyagból épülő vízzáró agyagmagnak. Ezen munkálatok során a meglévő, megmaradó közművek nagy óvatossággal közelítendők meg, a használaton kívüliek automatikusan átvágásra, lezárásra kerülnek. A folytonos, alaphelyzetben összehajtott tömlőt magába foglaló közműcsatorna alapsíkján, vízzáró szerkezeti elemmel csatlakozik a résfalak falegyenéhez mindkét oldalon. A közműcsatorna elmozdulásmentesen rögzíti a tömlőgátat, a koracél keretekkel szegett fedlapjai pedig felnyitásuk és nyitott helyzetű rögzítésük után uszadék elleni mechanikai védelmül szolgálnak. A fedlapok alaphelyzetben, koracél vápahoronyban foglalnak helyet, útkeresztezés szelvényében az út járófelületével egyező magasságban. A mindenkori árvízszintnek, és hullámzásnak megfelelő magasságra feltöltött végtelenített tömlő a víz elleni betörés védelmét biztosítja. Feltöltés a mederből, szűrt folyóvízzel, előre kiépített szűrőzött víznyerő kutakból. A szivárgásmentes lezárást biztosító védmű város felőli oldalán a védendő pincéjű épületek közelében szivárgót célszerű építeni, melyek csurgalékvize a városi csapadékvíz csatornahálózat aknáiba köthető. A szerkezeti elemek kialakításával kapcsolatos megfontolások: Minden nagyobb járdát, utat átvezető kulisszanyílás alsó síkján az egyes szerkezeti elemek rétegeit függőlegesen lezáró vízzáró rést kell kiépíteni, az alépítmény által elvezetett vízfolyások lezárása céljából. A parapetfal vízoldali felületét 1:1 rézsűhajlású kőburkolatú töltés védi. Ennek felső, parapetfalhoz csatlakozó éle helytelen kialakítású, itt legalább 80-100 cm szélességű padkában való végződés volna ajánlatos. Az árvízvédelmi parapetfal esetleges süllyedését, alapsíkban bekövetkezett szögelfordulását a rajta elhelyezett falicsapok geodéziai bemérésével ellenőrizni kell. Az Újszegedi szennyvízátvezetés szelvényében, a parapetfal dilatációja menti két falelem viszonylatában bekövetkezett relatív elmozdulást, a frissen felújított (2004. év) szerkezeti hézagkikenés megrepedése bizonyítja. Általános tapasztalat, hogy a Felső Tisza part azon szakaszain, ahol a járdát egy keskeny zöldsáv választotta el az útpadkától, a járda ágyazata nem csatlakozott közvetlenül az útpadkához, nem tapasztaltunk intenzív csurgásokat. Következésképpen a járdát úgy célszerű 16
