A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kozák Péter, ATIKÖVIZIG: Árvízvédelmi tapasztalatok a szegedi belterületi védekezés során
A védekezés során sok segítséget kaptunk a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, akik által biztosított védőital és ellátmány rendkívül fontos volt. A védelmi munkák elvégzéséhez segítséget kaptunk a város lakosaitól és a városban tanuló diákságtól. Az önkéntesek rendkívül nagy számban érkeztek és látták el a rájuk bízott feladatokat lehetőségeikhez mérten. A nagyszámú önkéntes ellátásához sok szegedi vendéglő járult hozzá ingyen étkeztetéssel. A városi polgárok közül is sokan hoztak vizet és élelmet - lehetőségeikhez mérten- a védekezők ellátásához. 4.2. Tapasztalatok az anyag és eszközbiztosítással kapcsolatban A védekezéshez használt homokzsákokat három központi zsáktöltő helyen tölttettük meg. A zsáktöltő-helyek kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a szállítójárművek és az önkéntesek által jól megközelíthetőek legyenek. A zsáktöltő helyek közül egy úgy került kijelölésre, hogy onnan a helikopteres légi szállítás is elvégezhető legyen. A zsáktöltő helyek használatát nagyban elősegítette, hogy azok belterületi elhelyezkedésük kapcsán közvilágítással voltak ellátva, így az éjszakai munkavégzés is zavartalan volt. A védekezési munkák során nyert másik tapasztalata szerint a használatba vett gépek helyes kiválasztásának meghatározó szerepe volt. A szűk belterületi sétányon nem volt lehetőség a szokványos közúti szállítójárművek alkalmazására, hanem kisméretű, jól manőverező járművek alkalmazására volt szükség. 4.3. Életbe léptetett forgalmi korlátozások A városi vezetőivel történt egyeztetés alapján gyakorlatilag a város teljes Tisza parti részét lezárattuk. Ez egyrészt a belvárosi sétányt érintette, illetve számos folyóhoz közeli utca lezárását jelentette, másrészt a városi egyik fő közlekedési útvonalának a 2x2 sávos Felső- Tisza part nagy részének lezárást jelentette. A város történetében ennyi utcára kiterjedő és ilyen hosszúságú, egyidejű forgalomkorlátozás nem volt. A forgalomból kizárt utcák miatt megnövekedett teher hárult a városi közlekedésre. A helyzet javítása érdekében a Polgármester határozatban ingyenessé tette a tömegközlekedést, ezzel is ösztönözve a lakosokat a gépjárműhasználat mérséklésére 4.3. Tapasztalatok A védekezés során nyert tapasztalatokat az alábbi fő pontokban lehet összefoglalni. 4.3.1 Magassági hiányokkal kapcsolatos problémák: Elsőlegesen ki kell hangsúlyozni, hogy a Partfal méretezési vízszintjeként az 1970-es árvízszint alapján megállapított MÁSZ: 972 cm (83,42 m.B.f.) vízállást határozták. A Partfalat a Belvedere-Múzeum közötti szakaszon egységesen vízszintesen, 1055 cm (84,25 m.B.f.) tetővel alakították ki. A parapetfal lezárására beépített fedőkövek a védmű magasításához nem voltak felhasználhatók, mert azok nem vízzáróan kapcsolódtak a parapethez. A 2006. évi árvíz során a tetőző értéke: 1009 cm (83,79 m.B.f.) volt, így a legmélyebben elhelyezkedő Belvedere mellett a magassági biztonság 46 cm volt. Amennyiben az előrejelzett 1020 cm-s vízszintet vizsgáljuk a magassági biztonság 35 cm volt. Amennyiben a város védelmében megkívánt magassági biztonság miatt magasítani kellett volna, úgy a jelenlegi szerkezetet nem lett volna alkalmas tovább magasításra, hiszen az oldalfalon terhelt szögtámfal helyzeti állékonysága jelentősen lecsökken. A magasítást csak a teljes magasságában homokzsákokból (a meglévő partfal mögé) kiépített védmű magasításával lehetett volna biztosítani. (Ilyen védmű kiépítésének becsült anyagigénye az ellennyomó medencékbe beépített zsákok számát meghaladóan: 160.000. db homokzsák.) 12
