A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kozák Péter, ATIKÖVIZIG: Árvízvédelmi tapasztalatok a szegedi belterületi védekezés során

ÁRVÍZVÉDELMI TAPASZTALATOK A SZEGEDI BELTERÜLETI VÉDEKEZÉS SORÁN

DR. KOZÁK PÉTER PHD okleveles mérnök

A szerző a Szeged belterületét is magába foglaló Tisza jobb parti

11.01. árvízvédelmi szakasz védelemvezetője, az árvízvédelmi munkák felelős irányítója

1. Bevezetés:

Szeged belterülete a Tisza jobbparti 11.01. és a Tisza balparti 11.06. árvízvédelmi szakasz területén helyezkedik el. Jelen dolgozat a 11.01. árvízvédelmi szakasz, Szeged belterületén végrehajtott árvízvédelmi munkák során nyert tapasztalatokat dolgozza fel. A 11.01. árvízvédelmi szakasz teljes hossz 31 512 km (1. ábra), melyből 13+240-16+502 tkm között található a szegedi árvízvédelmi fal.

1. ábra.

11.01. árvízvédelmi szakasz elhelyezkedése

2. Előzmények:

Szeged város árvízi veszélyeztetettsége minden történelmi korban meghatározó volt a város mindennapi élete és a fejlesztési elképzelések megfogalmazása és végrehajtása során. A város viszonyát az árvizekhez döntően meghatározta és meghatározza az 1879. évi árvízkatasztrófa emléke, amikor a város egy a várostól északra Petresnél bekövetkezett gátszakadás miatt elöntés alá került. Már 1880-ban megfogalmazott az igény a várost közvetlenül a Tiszai elöntésektől védő partfal kialakításának szükségessége. A terveket megvalósítás követte. A várost közvetlenül és közvetve védő árvízvédelmi rendszer több fázisban épült meg, melynek központjában a Tisza jobbpartján megépített tégla támfal állt. A jelenlegi árvízvédelmi rendszer főbb alkotóelemeit a 2. ábra mutatja be.

1