A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kovács Sándor, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. március-május havi árhullám levonulása a Közép-Tiszán

15. ábra. Maximális vízállások és vízhozamok alakulása a Tiszán, Szolnoknál

A nagyvízi meder változásának jellemzése érdekében elvégeztük a Tisza, Kisköre- Csongrád közötti szakaszára, az árvízszintet befolyásoló okok részletes vizsgálatát az 1780-2001. közötti időszakra. Az okok időbeli változását, folyamatát, általunk folyamatvizsgálatnak nevezett módszerrel végeztük el. (Hasonló terjedelmű, részletességű és tematikájú vizsgálattal sem a gyakorlatban, sem a szakirodalomban eddig nem találkoztunk.)

Az elvégzett vizsgálatok alapján a Közép-Tiszán, a nagyvízi meder vízszállító kapacitásának romlását 1882-1970 között évi 1,5 cm-re becsüljük, 1970-2006 között az elvégzett mérések és számítások szerint a romlás mértéke 3 cm/év, a jelenlegi és a közeljövőben várható romlási ütemet minimum 2.0 cm/év-re becsüljük. Szolnokon a 2000. évi árhullám 80 cm-el a 961 cm-es mértékadó árvízszint fölött tetőzött, 1041 cm-en. Maximális vízhozam 2608 m3/sec volt. Az 1970-2006. évek közötti árhullámokból számított 1%-os valószínűségű vízhozam 2877 m3/sec, ami 1090 cm közeli vízszinttel folyna le (az előírásoknak megfelelően kiépített töltés magassága 1061 cm). Ezek az értékek - néhány centiméteres eltéréssel - összhangban vannak a 12. ábrán szemléltetett 1%-os vízállásokkal. Amennyiben ötven évre előre gondolkodunk, akkor - a vízlevezető képesség 2 cm/év romlása esetén - további 100 cm vízszintemelkedést kell figyelembe venni, azaz a jelenlegi mértékadó árvízszinthez képes mintegy 230 cm-el magasabbat, 1190 cm-t.

A fenti értékek meghatározásánál, csak a folyó vízszállító képességének romlásával számoltunk. Bajor szakemberek számításokat végeztek a klímaváltozás hatásainak tervezése érdekében. A különböző vizsgálatok, modellfuttatások eredményeként javasolták az 1%-os vízhozam értékek 15%-al történő megemelését. Ha ezt a javaslatot a hazai gyakorlatba átvennénk, akkor a mértékadó vízhozam Vásárosnaménynál Q=4050

*

1.15=4658 m3/sec, Szolnoknál Q=2880

*

1.15=3312 m3/sec, Szegednél Q=4010

*

1.15=4612 m3/sec lenne. Nem tudom elképzelni, hogy a Tisza medrének jelenlegi vízszállító képessége mellett Szolnokhoz eljutna-e a 3000 m3/sec feletti vízhozam? Viszont a vásárosnaményi és szegedi szelvényben, a töltésszakadás mentes 1970-es árhullám megismétlődése esetén kialakulhat 4500 m3/sec feletti vízhozam. A Felső-Tiszán, az ukrajnai töltéserősítések szintén „elősegítik” a fenti vízhozamok 13