A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kovács Sándor, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. március-május havi árhullám levonulása a Közép-Tiszán
9. ábra. 60*5,5 m nyílás hatása a Tisza, Hármas-Körös torkolata alatt A tiszai árhullámok tanulságai, következtetések A hidrometeorológiai tényezők sem 2000-ben, sem most, 2006-ban nem voltak annyira rendkívüliek, hogy ilyen mértékű LNV növekedésnek kellett volna létrejönnie. A hó volt az átlagosnál magasabb (de csak az átlagosnál), és a tél tartóssága sem volt hosszabb a szokásosnál, csak a időben tolódott el egy kicsit a tavasz felé. Sajnos, nincsenek pontos információink a Tisza vízgyűjtőjének hóviszonyairól, a már vízállásokkal figyelemmel kísért XIX. századi és a XX. század első felében levonult kiemelkedően magas árhullámok időszakára. Nem tudjuk, mekkora volt a hó vastagsága, és különösen annak víztartalma, időbeli alakulása, például az 1888-ban, 1919-ben és 1932-ben levonult árhullámok esetében. Az kétségtelen, hogy nagyon ritkán fordult elő, hogy a négy nagy folyó (Duna, Tisza, Maros és a Körösök) árhulláma egy időben találkozzon egymással. Viszont ez már számtalan esetben megtörtént a Tisza, a Körösök és a Maros árhullámainál (1888., 1919., 1932., 1970.). Ezeknél a régi árhullámoknál, a mellékfolyók lényegesen magasabb szinten tetőztek a jelenleginél. Az utóbbi évtizedben a Tisza vízgyűjtőn levonult árvizek egyben bizonyítják, hogy az árvízi biztonság hazai területen olyan mértékben csökkent, hogy a Tiszán és mellékfolyóin bármikor kialakulhat rendkívüli helyzetet eredményező árhullám. Egy-egy gátszakadás okozta kár helyreállítási költsége akár a több ezermilliárd forintot is elérheti. A Tiszán, az 1998-2006. közötti években, a tetőzések 130-140 cm-el is meghaladták az addigi maximális értékeket. Az árhullám, a tivadari szelvényben 149 cm-rel, Szolnoknál 132 cm- rel, Szegednél pedig 49 cm-el magasabb szinten tetőzött, mint 1998. előtt. Hasonló mértékű emelkedésre, még a folyószabályozást követő években sem volt példa. Képzeljük el, mi történne, ha a Tisza más szakaszain, vagy a mellékfolyókon az eddigi LNV-t 1 méterrel meghaladó árhullám alakulna ki. Az időjárás szeszélyessége miatt - vagy akár nevezzük klímaváltozásnak - még az ilyen mértékű szintemelkedést sem zárhatjuk ki. 7
