A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kovács Sándor, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. március-május havi árhullám levonulása a Közép-Tiszán

A 2006. MÁRCIUS-MÁJUS HAVI ÁRHULLÁM LEVONULÁSA

A KÖZÉP-TISZÁN

DR. KOVÁCS SÁNDOR

KÖTIKÖVIZIG

Néhány év elteltével, a Tisza 2006-ban ismét megmutatta erejét. A folyó Tiszaugtól (Tiszainokától) egészen a Dunába torkolásáig - 270 km hosszú folyószakaszon - megdöntötte az LNV értékeket. A 2006. áprilisában levonult ár ismeretében az évezred árhullámának elkeresztelt 2000. évi áradás ma már nem nevezhető rendkívülinek. A 2006. évi árhullám bizonyíték arra, hogy a 2000. évi áradás nem egy kiugró, több évtized múlva talán megismétlődő hidrometeorológiai tényezők egybeesésének következménye, hanem a Tisza és mellékfolyói vízlevezető képessége drasztikus romlásának eredménye. Fontos kiemelni: az árvízszintek emelkedésével párhuzamosan nagymértékben növekedett az árhullámok tartóssága, és ezzel arányosan változott az árvízi kockázat mértéke.

A 2006. évi árhullám kialakulása

A 2006. évi árhullámot megelőző hidrometeorológiai helyzet sok tekintetben hasonlított a 2000. évi áradást megelőző viszonyokhoz. A 2005. évben - az 1999-hez hasonlóan, és különösen az Alföldön - kiemelkedően sok csapadék esett. Akkor az Alföldre lehullott - a sokévi átlagot 50%-al meghaladó - csapadék, előrevetítette a komoly belvíz kialakulásának lehetőségét. A vízgyűjtőkre leesett, jelentős mennyiségű, megelőző csapadék pedig, kedvező feltételeket teremtett az igen magas árhullám kialakulásához.

2005. november 1-től, 2006. április 30-ig terjedő időszakban a Tisza vízgyűjtőire az átlagot 10-40%-al meghaladó csapadék hullott. Jelentős eltérés a csapadék időbeli eloszlásában mutatkozik. Kiemelkedően sok csapadék volt december és március hónapokban, amikor a területi átlag 1,5-2-szeresét is mérték. A többi hónapban átlagos, illetve átlag alatti csapadékot észleltek a vízgyűjtőkön (1. táblázat).

1. táblázat. A csapadék mennyisége az árhullámot megelőző hónapokban

Felső-Tisza

Szamos-Kraszna

Körösök

Maros

tény

sokév i átlag

élt éré

s

tény

sokévi átlag

eltérés

tény

sokévi átlag

eltérés

tény

sokévi átlag

eltérés

2005.

nov.

49.0

74.6-25.6

28.1

43.0-14.9

30.7

47.2-16.5

35.5

32.7

2.8

dec.

109.3

88.6

20.7

60.0

47.6

12.4

69.2

48.2

21.0

54.3

35.8

18.5

2006.

jan.

29.0

61.8-32.8

23.3

35.4-12.1

29.4

32.7-3.3

23.7

24.3-0.6

febr.

68.4

62.5

5.9

43.6

32.9

10.7

61.4

34.3

27.1

31.8

25.2

6.6

rnárc.

145.8

60.5

85.3

79.4

34.0

45.4

74.5

36.1

38.4

57.3

28.7

28.6

ápr.

49.6

65.6-16.0

72.0

50.7

21.3

92.2

54.4

37.8

68.8

46.1

22.7

Összesen:

451.1

413.

6

37.5

306.4

243.6

62.8

357.4

252.9

104.5

271.4

192.8

78.6

Az átlagos hőmérsékletű november és december hónapokat követően az igazi tél január második felében köszöntött be. Január 22-től az éjszakai minimum állandóan -10 °C alatt volt. A hideg időjárást február 17-től enyhülés váltotta fel, amely csak egy hétig tartott. Ezt követően 1