A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Tisza vízgyűjtő sokéiv hójellemzőinek árvíz-hidrológiai szempontú értékelése

évben a csapadék mintegy kétharmada származott havazásból, a havazásos napok száma 111 (66,5%) volt, az esős napok száma csak 56 (33,5%) (Teodoreanu 1980). Az OMSZ által közölt évi adatok alapján (

www.met.hu 2007) általunk végzett számítás szerint, az Alföldön, Debrecen állomásnál 19012000 között az évi csapadék 13%-ka származott havazásból, a havazásos napok száma 35 (27%), és az esős napok száma 93 (73%) volt.

Sokévi átlagban a hólé részesedési arányszáma a csapadékból a Tisza Bodrog torkolatáig terjedő szakaszán 22-30%, a Bodrog alatti mellékfolyók vízgyűjtőterületén már csak 15-20% (Péczely 1971). Havonta vizsgálva, a téli hónapok közül februárban a legnagyobb, 70-95% a hólé aránya az összcsapadékból, de még áprilisban is eléri a 10-57%-ot.

Nyáron, a Kárpátokban, 2000 m szintig általában nem havazik, ettől feljebb azonban az év bármely időszakában lehetséges szilárd csapadék. 1800 m felett októbertől február második feléig a csapadék csak szilárd halmazállapotban fordul elő (Bázác 1983).

5. A hótakaró megjelenése és eltűnése

A Tisza alföldi vízgyűjtőjén a hófelhalmozódás november vagy december hónapban indul, és februármárcius hónapban szűnik meg, de a hótakaró általában nem marad meg az egész év folyamán, hanem egyazon tél alatt is többször elolvadhat, és újból képződhet. A magasabb 1600 m tengerszint feletti hegyvidéki területeken a hótakaró megjelenésének átlagos időpontja szeptember 20-30. Itt a legkorábbi megjelenés időpontja augusztus 20-30. Itt a hótakaró csak június, július hónapban tűnik el, de volt rá eset, hogy augusztusig is kitartott (I. táblázat)

I. táblázat. A hótakaró, megjelenésének és eltűnésének dátuma sokévi átlagban (1987-2007)

Ssz.

Állomás neve

Tszf. mag.

(m)

Átlag

Szélső értékek

Első nap

Utolsó nap

Legkorábbi

Legkésőbbi

1

Lomnici csúcs

2635

VIII.27

VII.21

VIII. 1

VIII.23

2

Jezer

1785

IX.23

VII. 17

VIII.30

VIII.7

3

Biharfüred

1108

X.27

V.15

X.1

V.29

4

Kékestető

1010

XI.6

IV. 11

X.6

IV.29

5

Székelyudvarhely

479

XI.9

III.28

X.18

IV.26

6

Ungvár

115

XI.21

III. 12

X.24

IV. 15

7

Debrecen

108

XII. 1

III. 15

X.25

IV. 16

8

Nagybecskerek

80

XII.5

III.6

XI.4

IV. 17

A Lomnici csúcson átlagosan már augusztus utolsó hetében megjelenik a friss hó, és jellemzően július utolsó dekádjáig is kitart. Előfordult, hogy augusztus első napjaiban már kialakult a hóréteg és a következő év utolsó dekádjáig tartott, tehát gyakorlatilag egy egész évig. A Dél-Alföldön viszont 331/2 hónappal későbben, december első dekádjában jelenik meg a hótakaró és március elején már eltűnik. Ezen szélső értékek között átmenetet képeznek a dombvidékek és középhegységek. Így pl. a Kékestetőn november első dekádjában jelenik meg és április második dekádjában tűnik el a hótakaró.

6. A hótakarós napok száma

A vízgyűjtőben egyik évről a másikra igen eltérően alakul a hótakarós napok száma. Az Alföldön 3070 nap között változik, és északról dél felé haladva fokozatosan csökken (Szatmárnémeti 53 nap, Debrecen 48 nap, Nagybecskerek 30 nap). A dombvidékeken és középhegységekben 70-170 nap között (Nagykemence 70 nap, Maroshévíz 91 nap, Biharfüred 174 nap), az 1600 m-nél magasabb hegyekben 200-300 nap (Lomnici csúcs 312 nap, Jezer 277 nap, Omu csúcs 273 nap, Chopok 242 nap, Vigyázó 214 nap,) a sokévi átlag. A hótakarós napok idényenkénti maximuma 60 nap és 300 nap (2000 m felett) között változik. A síkvidéki vízgyűjtőrészeken általában 50-100 nap, a dombvidékeken és középhegységekben 100-200 nap a jellemző érték (II. táblázat). A hótakarós napok száma területi átlagban a legnagyobb januárban (25 nap), majd februárban (23 nap) és decemberben (19 nap). A Lomnici csúcson azonban november-május időszakban, minden november-május időszakban, minden nap jelen van a hótakaró, sőt októberben és júniusban is csak 3-3 nap van hótakaró/hófolt nélküli időszak.

A hótakarós napszám sokévi átlagos, maximális és minimális idényenkénti, illetve a havi értékeknek tengerszint feletti magassággal való szoros összefüggését jól mutatják a mellékelt grafikonok (2. ábra, 3. ábra).