A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Horváth Lajos, KÖTI KÖVIZIG: A Tisza és a Hármas-Körös vízrendszerében a 2006. tavaszán levonult rendkívüli árhullámok következtében tönkrement árvízvédelmi művek védelmi képességének újbóli megteremtése a KÖTI KÖVIZIG területén
Az árvízi védekezés és a helyreállítási munkáik során elvégzett geotechnikai feltárásokon előkerültek olyan a töltés építési-fejlesztési ütemekhez tartozó régi keresztszelvények, melyek számos tanulsággal szolgáltak számunkra az építési rétegek elkülönült meghatározásához. Feltárásra került például az Istvánházi töltésszakaszon elvégzett töltéstest teljes átvágása, az új nyomvonalon történő védmű kiépítését követően. Jól megfigyelhető volt a talajmechanikai vizsgálatok eredményeinek elemzésekor, hogy a mértékadó árvízszintet megközelítő és az azt meghaladó árvízi vízállások jelentősen csökkentik az árvízvédelmi fővédvonali töltéseink védképességét, mivel a mértékadó árvízszint fölötti vizek a töltés felső ~1 m vastag rétegét egy tartós vízállás esetén átáztatják és az esetlegesen átszivárgó víz a mentett oldali rézsűt (ami általában alacsonyabb vízzáróságot mutat, mint a víz oldali töltéstestrész) megterhelve elősegíti a töltésrézsű suvadását. A felső ~1 m-es réteg az időjárási igénybevételeknek (átlagos 80 cm-es átfagyás - fellazulás) folyamatosan ki van téve, ezért nem tud olyan teherbírást (teljes vízzáróságot) produkálni, mint az alatta lévő rétegek, ezért a folyamatos és egyenletes teherbírás elérése érdekében a töltéstest felső rétegét folyamatosan jó karban kell(ene) tartani. Körös-zug /fővédvonali töltés helyreállítások/ A Körös-zugi fővédvonali szakaszokon bekövetkező rézsűcsúszásokat hosszabb szakaszon volt szükséges helyreállítani, mivel a csúszások előtt és között kisebb méretű repedések, mentett oldali felpuhulások kerültek észlelésre a rendkívüli árvíz alatt, amik indokolttá tették, hogy ezen a szakaszokon a helyreállítás a roncsolt szakaszokon túlnyúljon: Jelenség Helyreállítás 1. suvadás Hármas-Körös jp. 0+502- 0+604 tkm Hármas-Körös jp. 0+000- 2+000 tkm 2. suvadás Hármas-Körös jp. 0+716- 0+771 tkm 3. suvadás Hármas-Körös jp. 10+374-10+476 tkm Hármas-Körös jp. 10+300-11+000 tkm 4. suvadás Hármas-Körös jp. 13+094-13+175 tkm Hármas-Körös jp. 11+830-13+950 tkm 5. suvadás Hármas-Körös jp. 13+457-13+473 tkm 6. suvadás Tisza bp. 10+648-10+675 tkm Tisza bp. 7+950-11+000 tkm 7. suvadás Tisza bp. 24+660-24+685 tkm Tisza bp. 23+000-25+150 tkm 8. suvadás Hármas-Körös jp. ~ 42+100 tkm (25 fm) Hármas-Körös jp. 41+800-42+800 tkm 9. suvadás Hármas-Körös jp. ~ 42+400 tkm (28 fm) 10. suvadás Tisza jp. ~ 6+650 tkm (35 fm) Tisza jp. 5+350- 9+000 tkm 11. felpuh. Tisza bp. 6+000- 7+100 tkm Tisza bp. 6+000- 7+100 tkm 5