A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Luczy Zoltán–Szabó Miklós: A Károly folyás hidrológiai vizsgálata

1300 1200 1100 | 1000 Í 900 I 800 f 700 600 500 400 aoorM-3-cűGoocN^rcűcoo<N^riűco cűh--h-r^r--r--cricoaoaococricr>cr>cr>cr> Évek Az idényenkénti (IV-X) kádpárolgás alakulása Nyíregyházán A lehetséges (potenciális) párolgást a megbízhatónak minősített nyíregyházi „A " típusú párolgásmérő-kád adatai alapján becsültük. Az évi közepes javított párolgás 766 mm-re adódott, amiből a nyári félévre 722 mm, vagyis a teljes lehetséges párolgás 94%-a. A hideg (XIIII) időszakban kádpárolgás mérés nincs, tehát az éves összegzésnél figyelembe vett érték 0 mm. A sugárzási egyenlet alapján számított „maximális párologtató képesség" Nyíregyházán 865 mm és ebből 781 mm (90%) a nyári félévben párolog el. 4.5 Az ariditási tényező Az ariditási tényező a vízháztartási egyenlet elemei közötti kapcsolatot tükrözi. A sokévi átlagos potenciális párolgás és csapadék aránya alapján határoztuk meg (A = E

0 / P), figyelembe véve a különböző módszerekkel számított területi párolgási értékeket. Ezek szerint az ariditási tényező 1,10 és 1,50 közötti értékek között valószínűsíthető. Ha 770 mm potenciális párolgást vesszünk figyelembe és a belvízrendszer területi átlagcsapadékát (589 mm), akkor az ariditási tényező értéke 1,3l-re adódik. Az 1984-es vízgazdálkodási kerettervben, a térségben mintegy 20%-al kisebb érték szerepelt. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy az általunk feldolgozott 1963-1999 észlelési időszak magában foglal egy kb. 15 éves aszályos időszakot, a régi kerettervben használt adatok viszont egy rövidebb csapadékosabb időszakra vonatkoztak. 4.6 A Pálfai-féle aszályossági index A Pálfai-féle aszályossági index (PAI) az egész mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi, és egyaránt kifejezi a párolgási (hőmérsékleti) és csapadékviszonyokat, mégpedig a növények időbeni változó vízigénye szerint, sőt a talajvízszint helyzetére is tekintettel van. Minél nagyobb az aszályossági index értéke, annál súlyosabb aszályt fejez ki. Csapadékos években kicsik a PAI indexek. Az aszály küszöbértéke PAI=6,0. Az ennél nagyobb értékekre az elmúlt évszázad megfigyelései alapján a szerző (Pálfai) a következő fokozatokat állította fel: 6-8 mérsékelt aszály, 8-10 aszály, 10-12 súlyos aszály, 12-nél nagyobb mutatószám esetén rendkívül súlyos aszály. 561