A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Luczy Zoltán–Szabó Miklós: A Károly folyás hidrológiai vizsgálata

szőrös nyírből álló szintet találunk. Az erdő keleti peremén a száraz buckatetőn két kisebb homoki erdőssztyepp foltot találunk. A Nyírség két jellegzetes növény együttese a homoki tölgyes és a zárt homokpusztagyep érintkezik. Jellemző fája az ezüst hárs. A szárazabb területeket, főleg a buckaoldalakat, gyöngyvirágos tölgyesek borítják.. Az erdő egységét megbontó akácosok helyére fokozatosan tölgyesek kerülnek. Természetvédelmi célkitűzés az, hogy az értékes lágyszárú növények a beavatkozás ellenére is fennmaradjanak. Az erdő mélyebb pontjain lápok alakultak ki, amelyek a határos száraz élőhely típusok felé változatos társulásokkal mutatnak átmenetet. A sekélyebb vízben megjelennek a gyökerező hínárok, amelyek közül természetvédelmi jelentőségével kiemelkedik a békaliliom. Az erdő változatos élőhelyei gazdag állatvilág kialakulását tették lehetővé. A nedves, páradús környezet kedvez a kétéltűek megtelepedésének. Változatos a madárvilága, az erdő számtalan ragadozó madár fészkelő helye. 4. A Károlyi-folyás vízgyűjtőjének hidrológiai vizsgálata 4.1 Éghajlati jellemzők A terület globális földrajzi elhelyezkedése következtében az éghajlat - akárcsak a Kárpátmedence többi részén is - mérsékelt szárazföldi, atlanti és mediterrán hatásokkal. Nagyobb, több száz méteres felszíni kiemelkedések nincsenek, emiatt az éghajlat nem olyan változatos, mint a hegyvidékeken. Síkvidékekre jellemző, területileg viszonylag egyenletes eloszlású éghajlati viszonyok uralkodnak. Nagy napi és évi hőmérsékletingadozással és nyári aszályokkal. Azonban itt az aszályok sohasem olyan súlyosak, mint pl. a Duna-Tisza közén. Az időjárás váltakozását két időszakos akciócentrum befolyásolja, az izlandi minimum és az azori maximum. Az izlandi minimum télen aránylag enyhe, nyáron pedig hűvös, változékony, borús és csapadékos időjárást okoz. Az azori akciócentrum nyáron derült, száraz, meleg, télen pedig mérsékelten hideg időjárást hoz. Az azori maximumhoz hasonló hatású, télen jelentkezik a szibériai maximum. A második időszakos centrum a Perzsa-öbölben létrejövő minimum, amely nyári monszun jellegű időjárási helyzet kialakításához vezet. A globálsugárzás átlagos évi összege 105 Kcal/cm

2, amiből 76% a nyári félévre, 24% a téli félévre esik. Uralkodó szele az északi és a délnyugati. Ez azzal van összefüggésben, hogy az ErdősKárpátok viszonylag alacsonyabb hágóin áthaladó légáramlás a Tisza felé nyíló völgyeken lefutva itt még, mint északi szél jelenik meg, később azután a Tiszántúlon északkeletivé terelődik a tiszántúli szélcsatorna hatására. 4.2 Léghőmérséklet, napfénytartam Az átlagos évi felhőzet 50-55% között változik, tehát Alföldünk viszonylag csekélyebb borultságú területe. A felhőzet kelet felé észrevehetően növekszik, a közeli ÉszakkeletiKárpátok hatására. A nyári félévben némileg kedvezőtlenebb napfényellátottsága, mint az Alföld többi tájain. 558