A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos–Hutter Sándor–Polgári Márta–Vígh Tamás: A kisvízfolyásos rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül
Az elvégzett árhullám-csúcs számítások közül az OVF 2001. évben kiadott „Árvízszámítási segédlet a hazai hegy- és dombvidéki kisvízgyüjtők árvízhozamainak meghatározásához" szerint végzett számítási módszer eredményét választottuk, amely jobban tekintettel van a Csinger patak szélsőséges vízjárására. A rendezésre előirányzott 5,5 km hosszúságú szakaszt kiépítés tekintetében két részre érdemes osztani. Az alsó szakasz kb.3,5 km hosszúságú medrét a Köles-Kepei árok betorkollása alatt Q 3 %=20,3 nf/s-ra, míg a felette lévőt a rendezési határig Q 3 %=13,3 mVs-ra méreteztük. A VÍZGYŰJTŐ TERÜLET, A VÍZFOLYÁS HIDROLÓGIAI, HIDRAULIKAI GEOMETRIAI, ÖKOLÓGIAI ISMERTETÉSE: MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT ÁLLAPOT A Csinger patak a Torna patak 29+550 km szelvényébe torkollik. A vízfolyás hossza kb. 11,0 km amelynek alsó kb. 5,5 km hosszú szakaszának rendezéséről van szó. A vízfolyás két települést. Ajkát és Úrkutat érinti. A vízfolyás teljes vízgyűjtő területe 36,0 km 2' a KölesKepei árok feletti vízgyűjtő 20,9 km 2. A vízfolyás rendezésre kerülő alsó szakaszainak esése 6-10%o körüli, míg a felső szakaszé 15-17%o. A vízfolyás morfológiája arra utal, hogy az alsó torkolati szakasza töltődő jellegű, amit az is mutat, hogy az 1974-es geodéziai felvételen, még jól kivehetők az 1960-as években létesített mederkorrekció során beépített bukók, míg a 2002. évi felvételen ezek egyrésze hordalékkal le van takarva. Az új kialakult mederfenék esés 10-15%o között változik. Az alsó 1,0 km-es mederszakasz anyaga jellemzően puha agyag. Az alsó 1600 m hosszú meder csatorna jellegű, végig túlnyomóan egyenes nyomvonal-vezetésű, kb. 470 m hosszan burkolt. A meder nagyrészt a Timföldgyár területére esik, ahol a csatorna jellegű funkció a jövőben is domináns lesz. Az (1+600) - (3+100) km szelvények közötti mederszakasz meanderesedésre hajlamos, ahol a vízfolyás átlagesése 10%o körüli. A meanderesedés nyomán a vízfolyás fölös energiáit felemészti, és a meder inkább töltődésre hajlamos, ugyanakkor az éles ívekben a partok elhabolása jelentős hordaléktermeléssel jár. Ráadásul itt a mederanyag jellemzően finom homok, amely folyásra hajlamos, és a kimosódással szemben gyenge ellenállású. Nagyobb, holtmeder jellegű szakaszok is találhatók. A Köles-Kepei árok betorkollása alatt (3+160 km szelvény) a mederesés 15%o-re nő, és az 1974-es felvételhez képest medermélyülés tapasztalható. A Köles-Kepei árok völgyének (Jókai bánya - Jolán akna) bejárata előtti Csinger pataki közúti híd, valamint az alatta elhelyezkedő - a meder szempontjából hátrányosan elhelyezett - felhagyott iparvasúti híd fölött jelentős feliszapolódás, míg alatta kisebb kimosódás (medermélyülés) jelentkezik. A Köles-Kepei árok alatt néhányszáz méterre a finomhomok mederanyag átvált kőtörmelékes homokba, amely a rendezési szakasz végéig fellelhető.A vízfolyás hordalékosságához jelentősen hozzájárul a nagyobb vizek esetében jelentkező mangániszap terhelés is. A Köles-Kepei árok fölötti mederszakasz a Köves árok torkolatáig, a nagyobb esés ellenére túlnyomóan töltődő jellegű, amely részben a helyenként széles hullámtér, és a benne települt növényzet rovására írható. A Köves árok feletti Ármin bányai mederszakaszon rendezett a balpart, részben támfallal van kialakítva a bányaudvar és az épületek védelme érdekében. A feladó állomás előtti mederszakaszon egészen a vasúti hídig, a balpart támfallal bevédett, ((4+742) km szelvény), a meder jól beágyazott. A Börköskúti lakótelep környezetében a meder a már említett települési illegális lerakó környezetében eljelentéktelenedik, amely még az erdész háznál is érezteti hatását ((5+393) km szelvény). 535
