A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Balla Gábor: Vizenyős területek kataszterén alapuló vizes élőhely rehabilitáció

VIZENYŐS TERÜLETEK KATASZTERÉN ALAPULÓ VIZES ÉLŐHELY REHABILITÁCIÓ BALLA GÁBOR Szent István Egyetem, Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék Bevezetés Magyarországon több százezer hektárra tehető az a terület, amelyet öt évnél gyakrabban borít belvíz. Ezeken a területeken kell megfontolni a földhasználat jelenlegi rendszerének megváltoztatását. A belvízzel veszélyeztetett területek erdősítése, kaszálók és legelők kialakítása, halastóként, jóléti tározóként rizstelepként való hasznosítás, vizes élőhely kialakítás vagy ezek kombinációja sokrétű felhasználást tesz lehetővé. Miközben a nedves periódus problémáinak megoldására törekszünk nem szabad megfeledkeznünk a száraz, vízhiányos periódusban szükségessé váló vízkészlet-gazdálkodási teendőkről. A belvízrendezés stratégiáját össze kell hangolni az aszálystratégiával és egy olyan területi rendszer létrehozására, és működtetésére kell törekednünk, mely egyrészt a fölös vizek elvezetését, másrészt a hiányzó vizek pótlását is szolgálja. A belvízzel veszélyeztetett területek agroökológiai vizsgálata a földhasználat megváltoztatása új megoldásokat hozhat a mezőgazdasági területhasználatban. Ilyen lehetőségek a rekreációs hasznosítás, védett állat és növényvilág életterének biztosítása, belvíztározás, ezáltal értékes haszonnövények védelme, aszálykár enyhítés. A kialakuló élővilág kellemes változatosságot biztosít a környezetének, bolygatatlan állapotban a területre jellemző értékes, természetes növény és állatvilág alakulhat ki. Ezen szempontoknak legjobban a vizes élőhely kialakítása felel meg. Az Európai Unióhoz csatlakozva az egyik legfontosabb vízgazdálkodás előírásrendszerünk az EU Víz Keretirányelve (VKI), mely dokumentumban foglalt célkitűzéseket, a vizek jó állapotba hozását, Magyarország is beépítette jogrendszerébe. A cél elérésnek egyik iránya lehet, hogy megpróbáljuk megkeresni azt a múltbeli állapotot mikor a vizeink jó állapota még jellemző állapot volt. Az így nyert információk és a mai állapotokra jellemző adatok kombinálásával közelebb kerülhetünk a jó állapot kialakítás megoldásához. Anyag és módszer, alaptérképek A terület melyen a vizsgálataimat végeztem a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat (Társulat) területe. A Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat Magyarország keleti részén a Berettyó-Körösvidéken fekszik, területét Dévaványai-sík (1), Nagy-Sárrét (2), Bihari-sík (3), Kis-Sárrét (4) és Körösmenti-sík (5) kistájak fedik le. A területet és a kistájak elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be. A területre jellemző hidrometeorológiai adatokat és információkat a Társulat és a Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésemre. Vizsgálatomnál alapadatokat nyertem a Pálfai-féle belvíz-veszélyeztetettségi térképről ill. a Várallyay és munkatársai által készített 1:100.000 méretarányban elkészült Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere című munkából. 469