A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Gerencsér Árpád: Súlyos veszélyben a kisvízfolyásaink

A vízhozam adatok első három oszlopa 1961 évi adatokat, a második három 2001 évi értékeket tartalmaz. A hatvanas évek második felében viszont a Bakony nyugati részén olyan emberi beavatkozások történtek, amely az itt eredő patakok forrásainak vízhozamát lényegesen lecsökkentette. A források egy része - például a Tapolca - teljesen elapadt 1968-ra Pápánál. A Tapolca volt pedig Pápa és környéke táj és település szépségét meghatározó vízfolyása. Sőt korábban gazdaságilag is jelentős volt, hisz ez táplálta az itt működő, jelentős számú híres malmokat, és a kékfestő üzemeket. A bauxitbányászat a Marcal vízét is hosszú évekre vörös színűre változtatta, s ez a vízi élet pusztulásához vezetett. Az ökológiai egyensúly talán még ma sem állt teljesen helyre. A Marcal vízminőségének legfontosabb jellemzői és ennek változása A Marcal vízminőségének érzékelésére nem csak e folyó 1995 és 2004 évek közötti adatait mutatom be, hanem a Zala, Duna és a Tisza 2001 évi, néhány vízminőségi jellemzőjét is bemutatom a következő táblázatban: Komponens Marcal Zala Duna Tisza min max átlag átlag átlag átlag Vízhozam m3/s 0,45 34 5,4 3,57 2350 375 Vezetőkép. uS/cm 35 1139 910 697 371 279 Oldott O mg/l 4,6 18,2 9,9 4,4 10,4 14,2 O telítettség % 53 171 92,5 39 95 128 BOl 5 mg/l 0,4 8,6 2.9 2,7 4,3 3,6 KOlp mg/l 2 26 6,4 13,3 4,3 5,3 KOlk mg/l 8 80 20 38 17 13 Összes N mg/l 0,07 17,5 4 1,29 2,14 0,87 Összes P ug/l 98 3700 454 220 102 129 Coliform sz i/rnl 0 1600 43 9,6 746 98 Az adatokat a Marcal 16,4 f km-nél, a Zala 0,3 f km-nél, a Duna 1629 f km-nél és a Tisza 744,3 f km-nél mérték. A Marcal értékei az 1995 és 2004 közötti időszakra, a többi érték 2001 évre vonatkozik. Az egyes mellék patakok vízminőségének értékeire nem leltem adatokat, viszont a szennyvízterheléseket ismerve nem lehetünk optimisták a vízminőségük vonatkozásában. A korábbi és a legutolsó vízminőségi értékeléshez egzakt minősítést nem, de tendenciát jelez az egyes évekre vonatkozó állapot színes jelzése, amely a következők szerint jellemezhető: - 1968 évben a felső szakasz - főleg a Torna patakra vonatkozóan - II minősítésű, a Torna patak beömlésénél IV, majd III s majd az alsó szakasz II minőségűre javul. Ebben az időszakban lényegében csak Ajkáról és Pápáról érkezik a folyóba tisztított szennyvíz. - 1986 évben a folyó végig II minősítésű, viszont N és ásványolaj szennyezés vonatkozásában III osztályú, az MSZ 10 172/1-83 szabvány szerint értékelve. - 1996 évben a Torna III illetve IV osztályú O háztartás, tápanyagháztartás és mikroszennyezők vonatkozásában, a Marcal alsóbb szakasza III osztályú szintén az O és tápanyagháztartás vonatkozásában. (MSZ 12749 alapján. 522