A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

6. szekció: NAGY TAVAK VÍZGAZDÁLKODÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELME - Szilágyi Erzsébet: A kotrások hosszú távú hatása a Velencei-tó víz- és üledékminőségére

2. táblázat. Az 1981—1990 és az 1991-2002 közötti normált adatok vízminőség-változás a kotort és a nem kotort területeken Év Terület Komponens Év Terület A-N NH4-N N02-N N03-N O-N O-P P04-P Sz-N TOC 19811990 Kotort 47 33 18 39 59 16 20 57 Nem kotort 15 25 5 2 31 16 16 25 19912002 Kotort 8 6 7 7 32 15 6 39 52 Nem kotort 5 4 12 6 19 8 3 22 41 5. táblázat. Az 1981-es normált üledék átlageredmények összehasonlítása Vizsgált elem Különbség pontban Különbség %-ban Kjeldahl nitrogén 34 61 Szárazanyag-tartalom 28 51 Összes foszfor 19 46 Összes szerves szén 13 45 4. táblázat. 1995-ben 130 darab mintavételi helyen kapott üledék eredmények Vizsgált elem Különbség pontban Különbség %-ban Szárazanyag tartalom 31 66 Összes szerves szén 33 52 Kjeldahl nitrogén 22 39 Összes foszfor 12 30 5. táblázat. 1981-ben, valamint 1995-ben az azonos helyen vett minták eredményeinek összehasonl ítása Vizsgált elem 1981 (30 ponton) 1995 (30 ponton) Különbség (%) Víztartalom 54 69 28 Összes foszfor 31 36 16 Kjeldahl Nitrogén 33 44 33 Összes szerves szén 20 46 130 Üledékminőség Az üledékvizsgálatok eredményeiből megállapítható, hogy: - Az 1981-ben 30db, míg az 1995-ben 130 db mintavételi helyről vett mintákat kotort és nem kotort területekre osztva normált adatok képzése után, a közöttük levő különbséget pontban és %-ban kifejezve a 3. táblázat, valamint a 4. táblázat szemlélteti. A kotort és a 784