A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Dr. Völgyesi István: A Homokhátság felszínalatti vízháztartása – vízpótlási és visszatartási lehetőségek

A talajvíz-dombról ugyanis kényszerűen kialakul egy gravitációs megcsapolódás a völgyek (és a mélység) felé, ami azt is eredményezi, hogy a dombokon a talajvízszint érzékenyebb a csapadékosság változásaira, mint a mélyedésekben, ahova a csapadékon kívül oldalirányból is érkezik utánpótlás. Ha a Homokhátság talajvízének helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt csak a fentiekben leírt, a terepadottságoktól fiiggő csapadékbeszivárgási és evapotranszspirációs folyamatok korrekt figyelembevételével tehetjük meg. 3. Talajvízszint-változások Mi is történt tulajdonképpen a talajvízszintekkel? Ha valaki az újságokból tájékozódik („Szárítják a homokhátságot", „A növény elevenen megég", „Igen, sivataggá válik", „Ha újra megindul a futóhomok", stb.), akkor nagyon eltévedhet. Sőt, szakemberektől is hallani lehetett, hogy a szint 6-8 métert süllyedt a Homokhátságon. 1950 1955 1960 1 965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 1. ábra. Borota, 983 sz. talajvízkút. Terepszint: 144,98 mB A hír igaz; van egy (!) ilyen kút a Homokhátságon. Az 1. ábrán látható borotai 983-as szintje valóban kb. 7 métert süllyedt 1970 és 1999 között. Ez a legmagasabb terepszintü kút a térségben. Máshol, alacsonyabb szinteken inkább a soltvadkerti 864-es görbéje (2. ábra) tekinthető tipikusnak az 1995-ig tartó kb. 3 m-es süllyedéssel. Ez már elég közel van az országos átlaghoz. 754